Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 8. (Nyíregyháza, 1990)

Szilágyi Imre: Statisztikai források Szabolcs-Szatmár megye történetének kutatásához (1945–1983)

Végül szeretnénk szólni az u.n. "tiszta" megyei adatokról. A vállalatok, a gazdaságok székhelye nem minden esetben esik egybe egyes kisebb egységeik /telepeik/ településével. Különösen az iparban fordul elő nagyon gyakran /kisebb mértékben a nagybani kereskedelemben in/, hogy budapesti, hódmezővásárhelyi stb. székhelyű vállalatoknak Szabolcs-Szatmár megyében is van gyáregységük, /kirendeltségük/. Ezekről sokkal ritkábban ós jóval kevesebb adatot szolgáltatnak a Központi Statisztikai Hivatalnak a vállalatok, illetve telephelyeik. Ebből következik, hogy róluk a Hivatal is ritkábban /rendszerint évente/ tud számot adni. Ezeken a telephelyeken, gyáregységekben foglalkoztatottak száma több tizezer, termelésük sok milliárd forint értékű, így a megyéről, de egyes településekről is csak ugy lehet valós helyzetet bemutatni, ha azon egységek adatait is figyelembe vesszük, amelyeknek az irányitása nem helyben történik. Az erdőgazdálkodásban találkozhatunk azzal, hogy a nyíregyházi központhoz tartoznak Hajdú-Bihar megyei egységek is. Esetenként /pl. a földterületnél/ előfordulhat, hogy ezek adatai is szerepelnek a megye adataiban, amennyiben gazdaságsoros adatokat közölnek. A következőkben megkezdjük a kiadványok részletesebb ismertetését. Az alkalmazott számok jelentése a következő: 1. Központi kiadvány 11. Központi kiadvány gyáripari cimtár 12. Népszámlálás 121. Az 1949-es, a felszabadulás utáni 1. népszámlálás 1211 " " 1. kötete 12111. " " " " 11. kötete 1221. Az 1960-as népszámlálás 1. kötete 12212. Az 1960-as " 12. kötete 1231. Az 1970-es " 1. kötete 1241. Az 1980-as " 1. kötete 12435. Az 1980-as " 35. kötete 2. A K.S.H. Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóságának kiadványai