Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Sípos Ferenc: Adalékok és források az újfehértói hajdúk történetéhez (1630)

Jegyzetek 1. Magyarországon a szerbeket nevezték rácoknak. Kálmán Béla: A nevek világa. Budapest, 1969. 69-70., 74. o. 2. Magyarország története III. köt. Főszerkesztő Pach Zsigmond Pál, szerkesztő R. Várkonyi Ágnes. Budapest, 1985. 1443. o. 3. Debrecen története I. köt. Szerkesztette Szendrey István. Debrecen, 1984. 132-133. o. 4. Szendrey István: Hajduszabadságlevelek. Debrecen, 1971. 9-16. o. 5. Uo. 22-30. o. 6. Rácz István - Győrffy István nyomán - csak ezt az egy ellentétet vette figyelembe, s igy logikusan bár, de tévesen következtette azt, hogy a rác hajdúknak 1610 körül /!/ át kellet költözniük Böszörményből Ujfehértóra - a térképmellékleten viszont már jól szerepeltette a kiváltságlevél kiadásának időpontját /Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. 129. o./. 7. Életrajzára 1. Botka Tivadar: A Rákóczyak ifjabb ága. Győri történelmi és régészeti füzetek. Kiadja Ráth Károly és Rómer Flóris. III. köt. Győr, 1865. 1-9. o. 8. Keresztes Kálmán: A Rákóczyak. Turul, 1928. 102. o. 9. 1615-ben mindhárman alperesként szerepelnek: szolgáik Farkas Katalin ujfehórtói javait foglalták el - SzSzmLt. IV. A. l/a. Prot. 9. 492. o. 10. Magyar törvénytár. 1608-1657. évi törvónyczikkek. Szerkeszti dr. Márkus Dezső. Budapest, 1900. 215. o. 11. Uo. 253., 267. és 277. o. 12. Lukinich Imre : Erdély területi változásai a török hóditós korában, 1541-1711. Budapest, 1918. 271. o. 13. Szendrey i.m. 33-34. o. 14. Makkai László: A kuruc nemzeti összefogás előzményei. Budapest, 1956. 106., 108. o. 15. Uo. 114-116. o. 16. Uo. 145. o.