Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Sípos Ferenc: Adalékok és források az újfehértói hajdúk történetéhez (1630)

is a hajdúkon akarják behajtani, sőt a pálinkafőzés után is ugyanúgy adóztatni szeretnék a hajdúkat, mint a jobbágyokat/. Erdődy György alkalmazottja világosan értésre adja: az ujfehértói hajdúk nem jobbágyok, régi kiváltságaikat Erdődy György is elismerte, csak katonáskodásra kötelezhetők! A Buda visszafoglalásával megindult felszabadító háborúk a Tiszántúlon is sok pusztítással jártak. Az ujfehértói hajdúk is megfogyatkoztak. Ezórt 1695. január elsejétől Rákóczi Erzsébet már nem is kíván tőlük katonai szolgálatot. Viszont évente 180 magyar forintot kell fizetniük, ezenkivül bizonyos ajándékokat is adniuk kell.

33 1695-re igy sorvadt el a hajdukivóltsóg 1 /Rákóczi Erzsébet 1707-ben halt meg, vele immór leányágon j is kihalt a Rákóczi család ifjabb ága/. 1. Petneháza, 1649. január 13

. Az uralkodó 1649. január 25-re Pozsonyba összehívta az országgyűlést. Szabolcs vármegye Lövei István küldi követül. A követ utasításban többek között olvashatjuk az alábbiakat: /Oelzet : S2S2ML. IV. A. 1/b. Közgyűlési iratok. Fasc. 67. no. 2. 1649./ Itt, vármegyénkben, Uy Feirto nevü faluban Rákóczy László 34 35 uram őnagyságának egy zálogos paraszt fundusára circiter nyoücvan szökött jobbágyok

3

** telepedtenek, kik semmi bíróságát 37 .38 a nemes Szabolcs vármegyének nem subealják, contributiokat ós taxát

39 nem praestalnak

40 - magukat beárkolván, az ott való nemesember atyánkfiainak sok kárukra kocsmát és mészárszéket Al 42 erigóltanak. ^Instáljon azért követ atyánkfia, hogy azok dissipáljanak onnét és ne opprimaljanak

44 az ott való nemességet .