Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között

Vógezetül itt szeretném ismertetni a cselédség, az alkalmazottak életviszonyait, 8 ezt megelőzőleg vissza kell gondolnom azokra a tapasztalatokra, amelyeket kisgyerek koromban, a Felvidéken, otthon szereztem - jó régen. Dói ismertem a Sáros megyei gazdasági cselédség életét, hiszen a közelükben, köztük nőttem föl. A mai élő parasztember el sem tudja képzelni, szinte el sem hiszi, hogy régebben az életnek milyen alacsony fokán tengődtek azok, mindenütt, akik tulajdonképpen az egész világon a mindennapi élethez szükséges kenyeret állították elő. Édesapám kisgazdaságának területe Vanyiskócz /Iványos/ és környéke: hárman fiútestvérek is itt töltöttük gyerekkorunkat, amíg iskolába nem mentünk el: Eperjesre, együtt az egész családdal. Természetes, hogy együtt játszottunk a kocsisok és béresek gyerekeivel 8 a csínytevéseket is együtt követtük el. Közösen gondoltuk ki és hajtottuk végre az eketaliga-versenyt, a gazdasági udvar erős lejtőjén. Ehhez előbb "átalakítottuk" az eketaligákat, hogy a kerekek egyforma nagyságúak legyenek s nagyon élveztük a játékot, de utána, amikor már belefóradtunk a játékba, meg is untuk aznapra, nem szereltük vissza a kerekeket, s ezzel, bizony, sok bosszúságot okoztunk azoknak, akik másnap esetleg ezekkel akartak dolgozni s előbb üzemképessé kellett tenni a taligákat. De arra is emlékszem, hogy a fiúk otthonóban is meg-megfordultunk s csodálkoztunk, hogy ezeknek a házaknak a fala erdei fenyő /Pinus Silvestris/ csak éppen belül is, kívül is törekes sárral tapasztották be s mindenütt fehérre meszelték. Az meg különösen szokatlan, hogy nincs padló és a földet szombatonként, ünnepek előtt sárga földdel kenik simára * Amikor ide, a szabolcsi uradalomba kerültem, itt is földesek voltak a többlakásos cselédházak, csak a faluk volt itt vályog. A régi cselódházakban itt is egy pitvarra nyílt két, vagy négy szoba s a pitvar szabadkóményébe ment a vasháromlábon főzött leves tüzének füstje. Annál inkább tudtam méltányolni, hogy aztán a Varjúlaposon, Nyírbélteken, Tokajban épített cselédlakások már padlót is kaptak, a szobák-konyhák tüzének füstje kéményen át tóvozott s a falakat is téglából építet-