Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között

sebb-nagyobb mórtékben - földtulajdonhoz juthasson. Anélkül, hogy annak részleteit itt különösebben méltatnám, értékelném, csak arra utalok, hogy ahogy a Dessewffveknél, úgy a tiszadobi Andróssy hitbizománynál is megosztásokra került sor, de nem sikerült egyezségre jutniok az érdekelteknek. Az ellentétes érdekeket védő felkért szakértők nem jutottak el a megegyezésig, így került sor az ón felkérésemre, Aurél gróf tudtóval ós beleegyezésével. Gondosan tanulmányoztam a hitbizomóny történetét, összetételét, az Örökösödés rendjét, a földterületek nagyságát és értékét, minden érdekelttel és azok szakértőivel, ügyvédeivel tanácskoztam, mig végre olyan javaslat született, amely mindkét fél számára kedvező s így megelégedésükre létre jöhetett a megosztás. Ami a Dessewffy hitbizományi illeti, 1937. december 1-től, amikor Aurél gróf vette ét a hitbizomóny vezetését és a Nyírség r.t. is megszűnt, a hitbizomóny ingatlanai a következőképpen oszlottak meg, hasznosításuk szempontjából: a/ Házi kezelésben: Nyírbóltek Tiszalök-Hajnalos Tokaj-Hegyalja kb Vencsellő, kastélykert, rét kb 5.360 kh 2.000. 100 100 7.560 kh b/ Bérletben: Varjúlapo9 /Engel Samu, Jenő/ kb 1.000 kh Balegrád /Frischmann Bertalan/ kb 1.500 Paszabcsúcs /Reich Vilmos/ kb 1.000 Érhát /Csajka Sándor/ 1.224 4.724 kh báró Molnár Viktor hasznosításában 3.305 kh E három tétel összesen 15.589 kh-at tesz ki ekkor. Érdemes ehhez a múltból felidézni, hogy az 1867-ben