Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Előszó

ELŐSZÓ A "Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetirás" című Évkönyveink három könyvben és I-VI párosával összevont kötetekben jelentek meg 1980-1984 között. A sorozat feladatát teljesítette, vagyis közzétette a szerkesztő azokat a fundamentális forrásokat* további történeti feldolgozásokhoz nélkülözhetetlen. Az eltelt évtizedben más tudományos műhelyben is egyre több kutató kezdett dolgozni. Kiadványok, tanulmányok sora, a megyei monográfia előkészületei jelzik, hogy gyarapodott azoknak a száma, akik nemcsak a kezdeti kutatásokat képesek elvégezni, hanem eredményeiket egy-egy tanulmány keretében közre is akarják adni. Mindezek együttesen arra késztettek bennünket, mint kiadói munkát is vállaló intézményt, hogy az Évkönyve t

, mint műfajt ós mint megjelenési formát megtartsuk. A dokumentum ós forrásközlés lehetőségét a másik sorozat, a levéltári Közlemények biztosítja. Az Évkönyv műfaja az évenkénti rendszeres megjelentetést igényelné, sajnos ennek a kötelezettségnek technikai okokból intézményünk nem tud maradéktalanul eleget tenni. A megjelenés frissessége jót tenne az Évkönyvben közölt Írásoknak, mégis úgy látjuk, hogy egy olyan műhely, mint a levéltár körül kialakult szerzőgárda munkáiban nem a naprakészség a legfontosabb oldal, hiszen minden tudományos eredmény egyúttal épp azért érdekes ós értékes

1

, mert időtálló, nagyobb mélységet, szélesebb távlatot, tartósabb igazságot tartalmaz. Az egyre szűkülő feltétel, anyagi bázis nincs arányban az inkább táguló és bővülő közlési igényekkel. Napjainkban a hiteles dokumentumfeltárás közigóny lett. Egyes történészek, kutatók hitelének a romlása másoknak a színrelépésével a történelmi hitelesség igényének megnyugtató kielégítését hozta magával. Ehhez meg kell nyíljanak azok a -helyek, irattárak, levéltárak, könyvtárak ós múzeumok, amelyekben a közelmúlt kritikus eseményeinek dokumentumai találhatók. Ezek az iratok csak részlegesen kerültek levéltári őrizetbe, tehát az intézmény nem tud minden elvárásnak saját hibáján kívül megfelelni. A tanulmányok ós közle-