Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között

A homokos talaj miatt nekem 15 váltott lovak álltak rendelkezésemre: egyik délelőttre, a másik délutánra: dupla abrakot is kaptak, hogy bírják a strapát. A már emiitett két ló, a szürke "Büdös" és a sárgaszőrü "Bolygó" kedves "munkatársam" lett a fárasztó utakon. Egyébként az uradalom vezetői ide, a nyírbélteki gazdaságba minden nemesebb állatot szivesen átengedtek az állomány feljavítására, de ugyanezen okból innen ki nem vihettek semmit. így eleve szomorúan gondoltam az év leteltére, amikor innen továbbmegyek, a lovak pedig itt maradnak. Tovább haladva az uradalom ranglétrájának ismertetésében eljutunk az uradalmi intézőkhöz

: tulajdonképpen ők állnak legközelebb a munkához, a tényleges gazdálkodáshoz. É

s itt azt sem szabad elfelejteni, hogy pl. nálunk a két jószágfelügyelő ilyen minőségben /is/ dolgozott, hiszen ők egyszersmind intézőségeket is vezettek, de már idesorolandó a vezetősegédtiszt is, aki tulajdonképpen várományos intéző. Beosztásuknak lényege, hogy ezzel együtt jár a leltári felelősség. Átadáskor, átvételkor, amikor az intéző távozik vagy éppenséggel érkezik, vagy egyéb alkalmakkor, ahogy az uradalom vezetősége elrendeli: leltárt kell készíteni a főkönyvelő, a számtartó, az uradalmi titkár, tehát a központi alkalmazottak közreműködésével. A leltárba, az így felvett jegyzőkönyvbe belekerül az érintett egység minden élő és holt felszerelése, a lovaktól kezdve a szekéren át egészen a legkisebb szerszámig, pl. a kapáig, minden. Az utóbbiak darabszám szerint, az állatok egyenként /faj, fajta, nem és kor szerint feltüntetve/, a haszonállatok /malacok, hizók, jerkék, hízósertések és -marhók/ az adott időben lévő súlyukkal. A raktárkészletben gondos részletezéssel tüntetik fel a szerszámokat, növényvédőszereket, külön kezelve a mérgező anyagokat - a rájuk vonatkozó külön előírósok megtartásával. Szokásos felmérés alapján veendők fel a kazlakban, zsombolyákban lévő takarmányok, szalmák, természetesen fajtánként külön. Készül mezei leltár is, hogy miből hány kh. vetés van, hol, milyen állapotban. Ez utóbbit tükrözi a tábla törzskönyv gondos nyilvántartása, amelyben táblánként nyilvántartják, hogy melyik évben mit termesztettek, milyen eredménnyel, mikor, mivel trágyázták, mütrágyázták, milyen mértékben stb. Ezek a leltározások, a folyamatosan vezetett nyilvántartások