Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között

meghallgatta a kéréseket, javaslatokat azzal, hogy ezeket előterjeszti a jószágigazgatónak, s a döntésről értesítést ad. Senki sem mert a jószágigazgató helyett nagyobb dolgokban in­tézkedni. Hogy példát mondjak erre: az egyik intézőnek az egyik kocsilova lesántult és kért helyette, illetve helyébe egy má­sikat a Hajnaloson lévő ménesből. Megbeszélte Hajnalossal, hogy a "Bukfenc" nevü jó lenne párba az egészséges "Tündér" mellé. Oe a döntésre a jószágigazgató beleegyezését, illetve kiutalá­sát kellett megvárni. így jegyzem meg, hogy a hajnalosi gazdaságban a ménest pontosan anyakönyvezték, a csikók apját, anyját gondosan fel­jegyezték. Továbbá a névadásban is katonás rendet követtek: pl. az 1920-ban született csikók A-kezdőbetüs nevet kaptak /Ábrahám 1 , Ádám, Adói, Aranka/, az 1921. évjáratúak B-betüs nevet /Bűnös, Bolygó, Boci, Berta, Beatrix/ és igy tovább foly­tatólagosan. Vagyis a ló nevéből nyilvánvaló lett a kora, így az évi 8-10 csikó közül mindjárt maga elé is képzelhette a szakember, hogy pontosan melyik lóról, csikóról van szó. Az uradalom nagyobbméretü aktuális munkálatait, azok ösz­szeegyeztetósót az alárendelt tisztek között a havonta össze­hívott tisztiülésen, tiszti széken a jószágigazgató elnöklésó­vel hatórozták meg. /Erre nálunk Varjúlapos tanyában került sor./ Pl. a főbb növények termesztésére az uradalom szerződést kötött: az ezzel kapcsolatos területi elosztást, vállalást az egyes gazdaságok között a tiszti gyűlésen döntötték el. Minden intéző, illetve minden gazdaság vezetője, így beleértve a jó­szágfelügyelőket is, a saját gazdaságát képviselte, ahogy a vezetése alatt lévő gazdaság azt megkivánta. Ez nemcsak a szerződéses növények elosztásában volt így, hanem az állatte­nyésztés vonalán is. Itt döntöttek, hogy melyik gazdaságban lesznek a malacok tovább tartásra meghagyva, átadva, vagy az ürük hizlalása melyik gazdaság feladata, vagy a gazdaságokból összeszedett mustra ökrök mely gazdasógban lesznek hizóba ál­lítva 9tb. Az intézők amiben előnyt láttak, azt vállalták, amiben meg nem láttak előnyt, attól húzódoztak. Viszont a tisztiülós résztvevői mind szakemberek voltak: a jószágigazga­tó döntését is előre tudhatták, hiszen felmérhették, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents