Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kis Domokos: Az Erdélyből Magyarországra menekült bukdosók élete a Rákóczi-szabadságharc idején, Szaniszló Zsigmond naplója alapján (1707–1711)

történetének elsőrangú forrása. /Rákóczi tükör 2. kot. 539. 1./ 62. Cserei Mihály: Erdély históriája /1661-1711/. Budapest. 1983. 458. 1. 63. Szádeczky Lajos: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben. Kolozsvár, 1907. 22. 1. 64. Bánkuti 151. 1. 65. Torma Károly /1829-1897/ régész, történetire 66. Orbán B., R. Kiss.; továbbá: Rákóczi tükör 169-170. 1.; Heckenast : Fegyver... 75-79, 97-99. 1.; Szádeczky: A székely nemzet; Szádeczky Lajos: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben Kolozsvár, 1907. 67. Alvinczi Péter, borbereki - /1639 körül - 1701/ erdélyi itélőmester, jogtudós /B. M. önéletirás 2. köt. 341. 1./ 68. Szaniszló 1683. nov . 30-ón feleségül veszi Kornjóczeai Annát, /Sz. n. 21. 1./ ki ekkor 17 eves; meghalt 1708". nov. 22-én 42 éves korában, /142 . 1./ temetése,.sirfelirata 151. 1. 69. Orbán B. 285. 1. 70. Szinnyei József: Magyar irók élete és munkái. 13. köt. Budapest, 1909. 375. 1. 71. R. Kiss 30-31. 1. 72. Pekri /Pekry Lőrinc - /megh . 1709/ Bethlen Dános mostohafia. Thökölyvel való kapcsolatáért Teleki perbe fogatta; Magyarországra menekült, ahol katolizált és grófságot kapott. A diploma elfogadása után tért vissza Erdélybe. A szabadságharc kitörésekor Rákóczi mellé állt és Toroczkai István után ő lett az erdélyi kuruc hadak főparancsnoka. Második felesége Petróczy Kata Szidónia, költő /B. M. önéletirása 2. köt. 373-374. 1./ Rákóczi igy jellemzi: "... kétszinü volt és hatalmas szónok, sok zavart okozott" /Rákóczi V. E. 352. 1./ 73. Mikes Mihály - /megh. 1721/ itélőmester, guberniumi tanácsos, háromszéki főkapitány. Kuruc fogságba esve csatlakozott Rákóczihoz és a székelyek generálisa lett. /B. M. önéletirása 370. 1./ - Rákóczi igy jellemezte: "... könynyelmü és hiszékeny szellemi ember. Pekri ugy forgatta, ahogy akarta". /Rákóczi V. E. 352. 1./ 74. Radvánszky Dános /1666-1738/, Zólyom megyei birtokos nemes előbb Thököly hive, 1703-ban Zólyom megye alispánja, rögtön csatlakozott Rákóczihoz. 1704-ben fejedelmi biztos Erdélyben, 1705-től a konföderáció kincstárnoka, szenátor. /Rákóczi tükör 2. köt. 566. 1./ 75. 1705 május elsején, a medgyesi táborban Pekri a "haza törvénye ellen vármegyegyüléset tartván, három megyének: Torda-, Kolos-, Dobokának mindazon tiszteit, kik urunkhoz... kimentünk, Pekri uram kihánta". /Sz. n. 117. 1./ 76. Száva Mihály báró, erdély főnemes, Zaránd megye főispánja,