Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kis Domokos: Az Erdélyből Magyarországra menekült bukdosók élete a Rákóczi-szabadságharc idején, Szaniszló Zsigmond naplója alapján (1707–1711)
Részben ennek érdekében rendelték el a mustrákat, gyűléseket, vármegyegyülóseket a bujdosók vonatkozásában is, A gyűléseknek, mustráknak a közvetlen célja a menekültek szervezése, összefogása volt. Ezáltal igyekeztek a bujdosókat szervezetten letelepíteni ós lótszómukat felmérni. A nehezedő körülmények ellenére igyekeztek megtartani őket Rákóczi hűségén. Ezért tartottak szónoklatokat ós ezért foglalkozott - főleg az 1708-as évben - maga a fejedelem is az üggyel, néha személyesen megjelenve a mustrán, gyűlésen. A mustrákkal, és főleg a gyakoribb gyűlésekkel a menekültek némi ellenőrzés aló kerültek, ami megóvta ezóltal az embereket a demoralizólódés veszélyétől. Igyekeztek állandóan készenlétben tartani és megfelelően tájékoztatni a bujdosókat, - részben a vármegyéken keresztül ós a Nagykárolyba /stb. helyekre/ rendelt követek révén - az esetleges hadihelyzetnek megfelelően az áttelepítésre, illetve hazatelepitósre. Mint már láttuk, a telepités, ellátás részletkérdései ós más ügyes-bajos dolgok orvoslása a vármegyegyülósoken ment végbe. - Mindezeket jól nyomon köve Szaniszló naplójából. A novemberi ideiglenes elszóllásolásuk után 1707. december 29-ón őfelsége parancsolatából "minden erdélyi embernek Tásnádra" kell menni, "az holott ő felsége is compareálni /megjelenni/, akar". /126. 1./ - Majd 1708. Január 17-ón Károlyi Séndcr kezdett a mustrához Gencsen. /127. 1./ Először Arahyosszók müstróltatott, "számosan voltak" - irja Szaniszló; Fejérből /Alsó-Fejér vm/ ós Küküllőből ketten-hárman, "Torda-vármegyóből felesen", "Kolosból senki; Dobokából kevesen; Hunyadvármegyéből egynéhányan..." /127. 1./ Másnap - január 18-án - az elmaradt tordavármegyeioket i a megmustrálták. "Tordavármegyóből többen mustráltunk, mint az hat vármegyék". /127. 1./ Februárban ismét gyűlésük volt a nemes erdélyi vármegyéknek Károlyban, "ő Felsége parancsolatjából". Az 1708. február 6-i károlyi gyűlésen Rákóczi is jelen volt. 34 Ott volt Károlyi te és Vay Adóm is; az erdélyiek rószéről Teleki Mihály, Kemény Simon,5 ' Csáki István és Csáky László. Rákóczi beszédében "kegyelmesen veszi ... az Erdélyből kibúj dosott nemossóg ő Felségéhez megmutatott hűségét". De ugyanak-