Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kis Domokos: Az Erdélyből Magyarországra menekült bukdosók élete a Rákóczi-szabadságharc idején, Szaniszló Zsigmond naplója alapján (1707–1711)

azoknak állattartását korlátozva. A legtöbb erdélyi bujdosónak, igy Szaniszlónak is, szinte minden magával vitt vagyonát az állatok tették ki. 1707 végén irja, hogy 32 vonóökrét szétosztotta a mándokiaknak eltartásra, 8 lova - melyből később ötöt elloptak, s végül 90 ezüst kártérítést kapott értük - szállásán maradt, több mint 100 juhát a határban őriztette. Az időjárás az állatok tartásában sokat számitott. Enyhe időben a marhák, a "rüdegmarhák" télen is a mezőre jártak, igy pótolva a hiányos ellátást. /131. 1./ Az 1708. május 25-i bejegyzésből kiderül, - Torma Koroly által a bujdosás időszakára vonatkozóan kihagyott részeket /100 sort/ megnézve az eredeti kéziratban - hogy mennyi juha volt: "... leszen fejtős juh nro. 158. Demeter atta tavaly két juhval fejős juh nro." 160".

23 Szintén ebben az évben, november 2-án ismét szómbaveszi juhait: "... van juh berbécsei együtt nro. 189".

24 A sok állat ellátása, elszállásolása komoly gondot okozott. /146. 1./ 1709-ben pl., februárban "az szénának szül volta miatt" több mint 50 huha pusztult el. /147. 1./ Azt, hogy Szaniszló - és nyilván a többi erdélyinek jelentős része - mennyire kedvelte a juhtenyésztést 03 fo.itos gazdálkodási ós üzleti lehetőséget lótott benne, kitűnik abból is, hogy a juhok számbavételeit milyen nagy gonddal jegyezte fel naplójába.

25 Évente két alkalommal, óprilisban vagy májusban ós novemberben vette számba juhait, mint a többi bejegyzéséből is kiderül.

26 Feltehető, hogy a többi bujdosó nemes állatállományának jelentős része szintén juhokból állt. Szívesen cserélték ök27 reiket, teheneiket juhokra. Valószínű, hogy a juhok felértékelődéséhez az is hozzájárult, hogy nem találunk velük kapcsolatban olyan megkötéseket, korlátozásokat, - pl. husadag - mint az ökrök esetén. Még 1711. febr. 8-án szinte büszkén irta Szaniszló: "né28 kem van szénám juhom kecskével nro. 177.," a hónap végén már szomorúan panaszolta, hogy az isszonyatos hó miatt és mivel a katonók "az faluban az szénát elhordták, ... juhaimból most