Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kis Domokos: Az Erdélyből Magyarországra menekült bukdosók élete a Rákóczi-szabadságharc idején, Szaniszló Zsigmond naplója alapján (1707–1711)
Az 1706/7 évi tél sikeres kuruc harcai után az ország legnagyobb része - így Erdély is - Rákóczi kezére került, a menekültek hazatérhettek. A fejedelem 1707 áprilisában Erdélybe vonult, s ekkor irta naplójában Szaniszló Zsigmond, "a mozgalom egyik legkitartóbb híve" 4 : "II. Rákóczi Ferenc fejedelem bejövén Magyarországból, az nemes ország gyülé Marus-Vásárhelyt április 5-ón - nagy solemnitással /ünnepséggel/ inauguráltatik /beiktattatik/ ő felsége, kit is az Úristen fejedelmi székiben megerősítsen és mind nemzetünknek ódesattyát világ csudájára ellenségin győzedelmessé tegye, ós óltala annak kevélységét megalázza, fiuról-fiura boldog országlással áldja meg!" /l2l. 1./* 1707 őszén, Rákóczi ellen küldött császári sereg élén Rabutin bevonult Erdélybe, "az erdélyi nemesség döntő többsége ismét - ós most már végérvényesen - a császár hüségó6 re tért." Akik még akkor is megmaradtak Rákóczi hűségén, Erdélyből Magyarországra menekültek. Ekkor már némi "hagyományai" voltak a bujdosásnak. Felhasznált forrásom Szaniszló Zsigmond naplója, melynek elemzésével foglalkozni kivánok. Forrásértékét növeli, hogy az Erdélyből 1707 őszén Magyarországra menekült erdélyiek életét, hétköznapjait, a bujdo.só életformát szinte egyedülállóan örökíti meg. A naplónak legnagyobb értéke ez a bepillantás a bujdosók különös életformájába, ennek szervezetébe, a természetes életformájukból kizökkent emberek konfliktusaiba. Szaniszló naplójának elemzését a tovóbbiakban ezeknek a kérdéseknek jobb megismerése érdekében végezzük. Annál is inkább jól értesült és megbízható forrás Szaniszló naplója, mert irója - ki a századfordulón kapott Lipóttól nemességet - fontos közéleti tisztségeket töltött be. /Torda megyei főbiró, a szabadságharcban 1705-ben "fegyvermester", stb./Mint ilyennek, bő lehetősége nyilt betekintenie a megyei, a nemesi, sőt a főúri életbe is, s már korén felfigyelve a szabadságharc ügyére, Rákóczinak hü követője, sőt rajongója volt. Majd a bujdosás éveiben is fontos szerepet játszott. Ez a tájékozottsága, jól értesültsóge végig érezhető naplójában. Szaniszló Zsigmond életét, felfogását, beállítottságát részletesebben az I. Függelékben ismertetjük.
