Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Margócsy József: A nyíregyházi városházák
felelő szobák elhelyezése, arányos nagysága is megfogalmazásra került. Ez feltételezi a tervező tájékozottságát ilyen témában, illetve azt, hogy a megrendelőkkel /városunk kiküldött bizottsági tagjaival/ egyeztették a kívánalmakat, lehetőségeket. - A kevés szöveg stilusa arra utal, hógy Povolny és munkatársai nemigen lehettek magyar anyanyelvűek. - Az épület, északi szögleténél Jracteur k ávéház szerepel / traktor, traktéros = vendéglő, kocsmáros; v .ö. "trakta"/' E zt is gondosan megtervezik, külön bejárattal és lépcsőházzal. Ennek kivitelezésére nyilván azért nem került sor, mert az építés idején teljes üzemben van a közeli nagyvendéglő /kb. a Hősök szobrától, a megyeháza előtt húzódott nagy területen észak felé/ és a tervezett épülettel szemben, a koronaház beli u.n. középső kocsma is: mindkettő városi épületben. - A Povolny féle terv megvalósítása jól kivehető az 1840-ből származó, többször emiitett térképen. 20/b. Duhász Mihály hites mérnök már 1839-ben felmóri, hogy a curiális épületből mit lehet megtartani, illetve a bontási anyagból mi használható fel /1839:16. V. A. 101 - 29/29/ Lipnyiczky Imre kőmives is részletezi ezt ajánlatában /1840:6. ós 91. V. A. 102/j - 83/163/, még 1840 tavaszán. Maga az alapkőletétel 1840 júniusában történhetett; közelebbit erről nem tudok, de a tanács 1840. jun. 13-i jegyzőkönyve tárgyalja azokat a sértődéseket, amelyek onnan keletkeztek, hogy az ünnepségre nem mindenkit hivtak meg. /V. A. 102/b - 15/95. 92. oldal/. - Az 1842:11. sz. nyaláb tartalmazza a kőmives munkák részletes költségelszámolását /V. A. 102/j - 43/163/. - Az elhagyott, majd Benczúrok által megvett épületet, az óvárosházát tiszta állapotban kellett átadni. A takarítás 5 forintba került, de az 1842. nov. 18-i gyűlés jegyzőkönyvében szemrehányásról van szó: miért kellett ezért pénzt kiadni, hiszen a takarítás, súrolás "feslett életű személyek által fizetés nélkül megtörténhetvén" /V. A. 102/b - 15/95. 145. oldal/. - Hasznos adatok találhatók az 1844:7. sz. iratcsomóban: ennek a most épült városházának inventáriumakónt, 1844. jan. 20-i kelettel. A leltár 23 fő helyiséget, térséget sorol fel, ahol ingóságok találhatók. 1. A főjegyző hivatala, 2. a polgármester hiv., 3. a választott közönség terme, 4. a belső tanács t., 5. főbiró hiv., 6. főjegyzői szoba, 7. őrszoba, váltságkassza sz., 10. adópónztári sz., 11. a forspont commissárius sz., 12. a "hajdukok szobája", 13. az árvák kurátori sz., 14. vendégszoba, 15. mázsáló kamra, 16. vízipuska szin, 17. udvari granárium, 18. granárium-kamra, 19. istálló-granárium "pagya" /padlás/, 20. városháza "pagya", 21. istálló melletti szin, 22. udvari depozitorium /raktár/, 23. a városháza pincéje. A felsorolás mennyiségileg is részletes, de az ingóságok minőségére, korara is sajátos megjegyzéseket tartalmaz. /V. A. 102/j - 83/163./ - Egy negyedszázad alatt bővült is az épület. Az 1867. évi vagyonleltár szerint "a városháza áll 3 épületből: ugyanis a/ főépületből, 24 szobával, b/ melléképületből: 2 szoba, 1 konyha, istálló s oldalszinből, c/ bortönópületből, s végre egy fatartószinbő1. Az udvar terén egy pumpóskut is találtatik." /1867:18. sz.
