Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Dessewffy György: Nagyüzemi gazdálkodás a két világháború között

A nyírbélteki gazdaságban is nagy átalakulás vette kezdetét az 1920-as évektől. Rappensberger jószágigazgató az 5.360 kh területnek több, mint felét erdősítésre irányozta elő. A gazdaság nagy része homoktalaja miatt külterjes gazdálkodást kívánt, melyhez hozzájárult még, hogy a vasútállomástól, Nyírbátortól 25 km-re esett. Ebből a homokútból csak később építették ki a Nyírbátorból Nyírbéltekbe vezető makadám kövesutat. A gazdálkodás a tanyán lévő szeszgyár kielégítésére szolgólt elsősorban. A futóhomok területeken nem termett meg eredményesen más, mint a rozs és a burgonya. E két növény termése azonban nem volt elegendő a szeszgyár üzemeltetéséhez, a pótlást vásárlás utján kellett beszerezni. A környező kisgazdálkodók tehénfogatokon hozták helybe a burgonyát eladásra. A homok-dombokon a burgonya utáni következő évben csillagfürt zöldtrágyázást kellett végezni, hogy az ősszel elvetett rozs vetőmagját a szél el ne fújja - és hogy valami csekély 3-4 mázsás termést adjon. így elsősorban a dombos-futóhomokos területeket erdősitették be. A nagy erdősítési terv végrehajtására az uradalom erdészeti szakembert vett fel, kinek a ténykedése a csemetekertek létesítésével kezdődött, hogy a telepítésekhez szükséges csemetéket házilag állítsák elő. Rappensberqer Károly jószágigazqatása alatt újonnan épült épí tmények : VAROÚLAPOS Tanyán: Egy épületben: 1/ Gépműhely, gépházzal, irodával. 2/ Nagy szereidével, rajta 3/ a víztartály, melynek vízét az 4/ egész tanyát behálózó vízvezeték csőhálózata juttatta el rendeltetési helyekre a különböző épületekbe, lakásokba ós istállókba, 5/ az egész tanyát behálózó villanyvezeték, mely az áramot elvezette a tanyában rendeltetési helyükre, különböző épületekbe, lakásokba és istállókba. 6/ Kovácsműhely, 7/ Malom. 8/ Dgráló.