Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Margócsy József: A nyíregyházi városházák

nó. Megindult, folyik a munka, s a polgármester, főjegyző, állandó bizottság egyre sürgeti a pontosabb terveket, körülírásokat, határidőket - láthatóan eredménytelenül. A megindult gépezet lassanként önállóan és irányithatatlanul mozdul, halad. Közben az idő gyorsan telik. 1872 tavaszán a törvényszék elnöke erélyesen méltatlankodik, hogy irodái nemhogy Szent György napra, de talán még Szent Mihályra sem készülnek el. Április második felében azonban már nyilatkozik ugyanő, hogy "a kir. törvényszék uj épületében /!/ a telekkönyvi és járásbirósági hivatal részére szánt földszinti helyiségek majdnem egészen készen vannak " . A munka első heteiben Király Sándor visszalépett a vállalkozástól, a kezdettől támadt egyenetlenségek miatt. A továbbiakban, 1871. szept. 29-től, Glück Dávid ós Guttmann Mór vállalkozókkal kötöttek kivitelezési szerződést. Dienes István emlékezte' arra, hogy a hagyomány szerint az épület belső és külső díszítésében olasz mesterek is részt vettek. Erre a fentebb emlegetett iratok között adatot igy nem találtam, de jelenlétüket, közreműködésüket igazolhatom. Több iratban, kimutatásban szó van ugyanis arról, hogy a téglák egyrészét olaszoktól vásárolták, a vasút mellett az olaszoknál égették, sőt, már 1871. július 23-i kelettel /!/ olvasható egy német nyelvű szerződés, iTely szerint Aggostino Molinari a város téglaógetőjében téglát készit milliós nagyságban. /Még a kilencvenes években is szó van egy Toletti Domokos-Domenico nevü téglamesterről!/ Az ópitkezés előrehaladásával párhuzamosan, egymásután költöztek be a hivatalok, s 1872 végére minden egység a tervezett helyére kerülhetett. A költségelszámolási huzavona azonban igen hosszú ideig eltartott. Az ellenzék egyik vezére, Bodnár István, aki - állitólag - azért haragudott a városi vezetőségre, mert a 800 ezer forintos kölcsönt nem az általa képviselt pénzintézettől vették fel. Bodnár, a neves ügyvéd lesz az elnöke a felülvizsgáló bizottságnak, s nyomtatott jelentésükben nem véletlenül szerepel mindenütt a volt képviselet kifejezés. Az 1872. évi, akkor esedékes tisztujitáskor ugyanis sikerült olyan hangulatot kelteni, hogy sem Meskó Sámuel eddigi polgármester, sem Riszdorfer főjegyző nem kapott bizalmat hivatala további viselésére.

26 Egy másik felülvizsgáló bizottság is ki-