Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

kapcsolatba. Tőlük eltérő szakaszokat állapit meg az egész országra vonatkozóan R. Várkonyi Ágnes, aki az 1715-1740-es évek közötti szakaszt ugy jellemzi, hogy ekkor a belső vándorlás dinamizmusa már csökken ós uralkodóvá válnak a telepitési akciók. R. VÁRKONYI Á., 1970. 28-29. pp. 159. VERES M., 1962. 182. Adata nyilván a 1obbágyszökésekről készitett megyei kimutatások egyikéből származik! S2S2ML. A. IV./I. Acta Fasc. 19. No. 1718. 150. SZSZML. V. A. 2. /8/, No. 33-42. /feltehetően/ 1718. 161. SZSZML. V. A. 2. /7/, No. 32-33. 1767-1773. 162. A bevándoroltak származási helyéről csak a földrajzi tartalmú családnevek tájékoztatnak. Az igaz, hogy a betelepülteket uj falujukban átkeresztelték, s az is igaz, hogy önmaguk is uj nevet vettek fel, de önmagában csak a nevek alapján történő meghatározást a származási helyeiknek nem tekinthetjük biztos módszernek. Mindenesetre a vizsgálat azt mutatja, hogy legtöbben a közeli területekről, Szabolcs és a Hajdúkerület községeiből szórmaztak. Azonban jöttek még Szatmárból, Beregből, Ungból, Zemplénből, Biharból, de véletlenszerűen még Pozsonyból ós Késmárkról is. 163. SZSZML. V. A. 2. /9/, 1842. - "Szexty András bizonyítványt adott arról, hogy a NKállói határnak felmérés után rajzolt térképét, mely Kováts György hites mérnök által móg az 1755.dik évben készült, ujolag próbára" tette. Mindez 1794« ben törtónt. A határt azonban 1786-ban mérték fel másodszor. Ezt több azért nem követhette, mert a földesúr ilyen jellegű próbálkozásainak a város sikeresen ellenállt. A Kováts György által készitett térkép megtalálható SZSZML T. 93. 164. SZSZML. V. A. 2. /7/, 1794. No. 139. 165. SZSZML. V. A. 2. /k2/, Protocollum, 1-231. 1713. 166. OL P. 343. 13. Nro. 11.; SZSZML, V. A. 2. /7/, No. 32-33. 167. SZSZML. V. A. 2. /8/, 1820. No. 1-29. 168. A város elsősorban azért akadályozta meg a határ ismételt felmérését, mért attól tartott, hogy a földesúri család egy holdat 1200 ölnél kisebbnek, 900 ölnek /négyszögöl/ számol. 169. SZSZML.-V. A. 2. /l2/, Protocollum, 1-231. 1720-1725. 170. SZSZML. V. A. 2. /8/, 1773. No. 217. 171. VERES M., 1961-62. 185. pp. 172. SZSZML. V. A. 2. /9/, 1818. 173. OROSZ I., 1981. 249. pp. 174. F. BRAUDEL, 1985. 119. pp. Lásd erről bővebben: WELLMANN., A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. 190. pp. 175. ACSÁDY GY. - CSIZMADIA A., 1958. 9. pp.