Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században
adódóan a be- és elvándorlás határterülete lehetett. Kalló az elvándorlási zóna déli határának közelében helyezkedett el. A város nemcsak az elvándorlás kiindulópontja lehetett, hanem helyzete, privilégiumai következményeként az ideiglenes, vagy végleges letelepedés célhelyének is számithatott. Megállapításunkat igazolják a források névanyagának egybevetése során kapott eredmények. Az 1699-es összeírásban 225. különböző családnév szerepel. 1720-ban 262 eltérő nevü reformátust különítettünk el, de ezekből csak 123-an élhettek a XVII. század végén, illetve korábban a városban. Figyelembe véve a más felekezetűek 27 %-os értékét, megállapíthatjuk, hogy az 1720-as népesség közel fele volt uj telepes. A vándormozgalom mérlege negatív, de csak 1707 után válhatott azzá. Megállapításunk helyességét az 1707-es összeiráson kivül több, 1718-ból származó tanúvallomás bizonyítja. Ezekből az derül ki, hogy valamikor 1708-1710 között a "város megégvén nem lakta 40 családnál több". Ugyancsak erre az időszakra esik a pestisjárvány, aminek pusztításáról közelebbit nem tudunk, de hatásában hozzá csak az 1739-1740-es hasonlítható. 1711-től a város közjogi helyzete is megváltozott, mert a vármegye fennhatósága alá került. Mindezek alapján a népesség kicserélődése teljesen indokoltnak tűnik és könnyen magyarázható. Sajnos, a pestisjárvány áldozatait a vándormozgalomban résztvettek számától elválasztani lehetetlen ! A református népesség századvégi névanyagának összehasonlítása az 1699-es és 1720-as listával a következő eredményt adja: - Az 1720-as népesség fele /53 %/ elköltözött vagy el pusztult . - A XVIII. század végi lakosság , egyharmada a XVII. század végén vagy korábban is a városban élhetett, tehát ősla kosnak számit . ' - A XVIII. század végi lakosság egyötöde 1699-1720 között közel 1/2-e pedig 1720 után telepedett le a városban . Az elvándorlás arányaira következtetni tudunk az 1714 utáni dicalis összeírások egyesitett névanyagának ós az 1699es névsorban szerepeltek összevetése révén is. A dikális ös
