Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században
ra támaszkodva először a század végének népességszámát becsüljük meg. Ennek megállapításához szükségünk van a nem református felekezetű lakosság lélekszámának ismeretére. A katolikus anyakönyv családrekonstrukciós vizsgálata még nem készült el, ezért a családfők létszámát a református népességre jellemző családnagyság értékkel szoroztuk. Eljárásunk alapja, miként Andorka Rudolf megállapítja, hogy a felekezetek között nincsenek különbségek a születéskorlátozásban, azt elsődlegesen a megélhetés lehetőségei határozzák meg. A családfők számának meghatározására egy teljesnek tünő, 1815140 ben készült névsornak az anyakönyvvel történő összevetése alapján nyilt lehetőség. A kapott 86 család nagyságrendben kb. 1/5 a reformátusokénak. Ha nem a családfők /családok/, hanem a születések és halálozások össz-számának alakulását vetjük össze, a két felekezet esetében, csak 1/10-es értéket kapunk. Éppen ezért a hibaszázalék csökkentése érdekében 15 %-os értékkel számoltunk, amelyet az egész évszázadra vonatkoztattunk. A görög katolikusok számarányára csak az egyházi anyakönyveknek 10 éves /1792-1801/ időtartamú adatsorai alapján következtethettünk. A születések és halálozások évi átlagait a reformátusokhoz viszonyítva 12-13 %-os értéket állapithatunk meg. Az elmondottak alapjón a reformátusok 1800 főnyi lélekszámát 27 %-kal növelve, az össznépességet kapjuk, amelynek értéke 2286. Valójában még ez az érték sem tartalmazza a teljes népességet, mert a számitásból kihagytuk az u.n. lakó, vagy egykenyóren élőket. Hársfalvi Péter adatai szerint vidékünkön a cselédség 85 %-a elsősorban kis- és középnemesi birtokon szolgált. A maradék a falusi /városi/ kommunitások és jobbágyok szolgálatában állt." 1 ' 43 A tényleges népesség megállapításához ezért az 1784-es összeirás alapján a "háztartás" lélekszámára vonatkozó, 4,9-es szorzószámot használjuk. Ezzel számolva 2728-as lélekszámhoz juthatunk. Ez azonban még mindig nem jelentheti a végső értéket, mert a zsidóság számát is meg kell határoznunk. -A zsidó lakosság létezéséről az első híradás 1754-ből
