Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

zését eredményezhette, akik között bizonyosan katolikusok is akadtak, s ezek a családok emelhették a születési arányszámokat . A görög katolikus anyakönyv adatai szerint átlagosan, egy évre 10,1 születés esett /ll. sz. táblázat/. Az özvegy házasságok 63 %-ban született gyermek. Az arány mutatja, hogy a második házasságokban a nők jelentős része még a termékenységi korszakban volt, de az nem állitható, hogy az. ujraházasodás kizárólagos célja az utódokról való gondoskodás lett volna. A gyermekek általában törvényesen, tehát a házasságokban születtek. Magyarországon, az 1700-as évektől kezdődően, becsült adatok szerint az élveszületett gyermekek 6-10 %o-e törvénytelennek tekinthető, legalábbis a kor erkölcsei szerint.*'"

0 Nagykállóban ez az arány magasabb, 15 %o-es volt. Ez a nagyság nem lehet meglepő a szexuális erkölcs ismeretében. A szüle

t

é

sek nemek szerinti megoszlása A század első felében a fiu-leány arány lényegében azonosnak tekinthető, 49,9 + 50,0 %-os. /9. sz. táblázat/. A század második felében a fiuk javára billent a mérleg. A kót nem aránya ekkor 50,9 : 49,1. A katolikus anyakönyv bejegyzései szerint a "pápista" családokban is több fiu gyermek született. A két nem aránya 51,8 : 48,2 %. A fiuk kicsivel magasabb születési aránya azonban nem eredményezett férfitöbbietet a felnőtt korosztályban. A jelenség magyarázatát a halandósági viszonyokban kell keresni. A születések gyakorisága A kérdés demográfiai szempontból azért fontos, mert vizsgálata során választ kapunk arra, hogy a kor halandósági viszonyai mellett az anyák mennyire képesek a népesség reprodukálására. Megitélhető a születéskorlátozás gyakorlatának szintje is. Ha a "szülések gyakorisága lényegesen alacsonyabb