Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Kereskényi Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században

szabadságharc bukásának évtizedében az ország lakossága lé­nyegében megegyezett nagy királyunk. Mátyás országláso idejé­nek lélekszámával. A közel 4 milliós népesség rendkivül gyor­san, az 1780-as évek derekára megduplázódott. 1 Nagykálló demográfiai viszonyainak fontosságát a törté­neti statisztika csupán szaktudományos, mennyiségi vizsgála­tokat mind nagyobb számban igénylő szempontjai mellett, a hely jelentős volta és az a tény igazolja, hogy a szomszédos hajduvárosok történetét e szempontból már feldolgozták. A kö­zeli, ós az attól északabbra fekvő, a Nyirséq belsejében meg­ húzódó területről nagyon hiányosak az ismereteink . A népesség létszámnövekedésének előfeltétele - egyben kö­vetkezménye is - a gazdaság fejlődése, az elfogyasztható éle­lem mennyiségének kedvező alakulása. A XVIII. század viszonyai közepette a mezőgazdaság túlsúlya, a mezőgazdasági technika bizonyos fokú állandósága - 3-5 x-ös maghozammal számolhatunk ­azaz a rendelkezésre álló határ nagysága ós milyensége eleve meghatározzák az eltartható népességszámot. A nem, vagy csak lassan változó viszonyok közepette érvényesek bizonyos ará­nyok, Összefüggések, amelyek többé-kevésbé állandóak. Ezeket a tartós összefüggéseket ma is lépten nyomon idézzük, ha a fejlődésben a prekapitalista szinten élő emberek gazdálkodásé­val - pl. Száhel öv - foglalkozunk, A népességet, annak változásait tehát nem szabad elszakít­va tárgyalni attól a tértől, földrajzi ós politikai környezet­től, amelyben ól, amely bizonyos fokig meghatározza változá­sait. Éppen ezért, mielőtt a száraz számok vizsgálatába kez­denénk, szükségesnek tartjuk a határ milyenségének vizsgála­tát, illetve azoknak a - ma már - történelmi eseményeknek a számbavételét, amelyek befolyásolták az életet. A dolgozat vé­gén, a népesség mennyiségi adatainak ismeretében válaszolhatunk arra a kérdésre is, mintegy közelitve a következő témakörhöz, a gazdálkodáshoz, hogy a határ milyen nagyságú lélekszám szá­mára nyújtott bizonyos megélhetést? Az élet szintere a határ Az önellátás, vagy ahhoz közelálló termelői tevékenység.

Next

/
Thumbnails
Contents