Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Szászi Ferenc: A birtokviszonyok Szabolcs megyében a XIX. század végétől a második világháborúig. (1867–1941)

1. Sándor Pál

: A XX. századi parasztbirtok vizsgálatának problémái és újabb eredményei a felszabadulás utáni irodalom tükrében. Agrártörténeti Szemle X. évf. 1968. 1-2. sz. 115.o. 2. Gombás Andás

; Lapok Tiszavasvári történetéből. Büdszentmihály története. Honismereti Kutatások Szabolcs-Szatmárban. Nyíregyháza, 1978. 87-95. o. Kollega-Tarsoly Sándor

: Parasztsors megyénkben 1848-1955. Szabolcs-Szatmári Füzetek, 4. sz. 12. o. 3. Orosz István : A differenciálódás ós kisajátitás. Szerk.: Szabó István

: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. II. k. Akadémiai Kiadó, Bp. 1965. 127. o. 4. Ebben a dolgozatban a birtokviszonyok Szabolcs megyei alakulásának bemutatása során - terjedelmi, részbeni publikálási ós nem teljes feltárási okok miatt - a kötött birtokkal és a bérleti rendszerrel nem foglalkozom. Az a megjegyzés azonban mindenképpen szükséges, hogy Szabolcs megyében a nagybirtokon belül a korlátozott forgalmú birtokok rendkívül magas aránya, a nagybórleti rendszer elterjedtsége fokozta a mezőgazdasági lakosság földnólküliségót. 5. Lásd: Vörös Anta1

: A mezőgazdaság. Magyarország története 1890-1918. Főszerk.: Hanák Péter

: Akadémiai Kiadó Bp. 1978. 299-302. o. A pontatlanság abból adódik, hogy "a mezőgazdasági összeírás feldolgozása során csupán a mezőgazdasági termelés egységeit, a gazdaságokat vették figyelembe". 6. Szabolcs vármegye mezőgazdasága és állattenyésztése. Magyarország városai ós vármegyéi. Szabolcs vármegye. Mezőgazdasági Statisztika I. kötet, Bp. 1987. 482. o. 7. Mezőgazdasági Statisztika. IV. k. Bp. 1900. 10. o.; MSK Uj folyam 24. k. 10. o. 8. Orosz István : i.m. 18. o. "Parasztbirtokok találhatók a száz holdon felüli birtok-kategóriákban is, és a száz holdon felüli birtokok között nemcsak parasztbirtokokat találunk. Ebben a kategóriában jelenhetnek meg a kisiparosok, ipari munkások, szabadfoglalkozásúak, kiskereskedők, értelmiségiek stb. birtokai, de az aprózódó dzsentri birtok vagy a nagybirtok egy-egy kisebb parcellája is." 9. Az 1900. évi népszámlálás Bp., 1904. 28-29. és 42. o. MSK Uj folyam 24. k. 60. o. 10. Az 1900. évi népszámlálás Bp., 1904. 42. o. és az 1910. éva népszámlálás II. rósz., Bp. 1913. 25, 35, 41 és 42. o. 11. Orosz István : i.m. 59. 202. o., 63, 24. o. 12. Az 1910. évi népszámlálási statisztika II. rész. Bp., 1913. 41,o. 13. Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár /a továbbiakban SZSZML-i jegyzeteknél nem tüntetjük fel a levéltár nevét, mert valamennyi községi, főszolgabírói, alispáni, közigazgatási bi-