Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)
Szászi Ferenc: A birtokviszonyok Szabolcs megyében a XIX. század végétől a második világháborúig. (1867–1941)
használta fel a biróság, és elenyészően csekély volt a 10 kh-on felüli, de az 50 kh-on aluli földmüvelésre kiosztott földek nagysága. A házhelyek területe pedig 300-600 négyszögöl között 23 változot t. Nagyszámú példával lehetne bizonyítani, hogy a kiosztott föld sokszor 6-10 km-re volt a lakóhelytől, és igás állatok hiányában az "új földbirtokosok" "kénytelenek voltak földjüket részes müvelésbe kiadni, vagy bórszántással munkáltatni.A gazdasági válság idején pedig a földhöz juttatottak nagy hányada fizetésképtelenné vált. 1935-ben már az alispán arról tett jelentést, hogy a földreform során kiosztott ingatlanban nagy a tulajdonváltozás. A földhöz juttatottak jelentékeny része "nem tudja, vagy nem akarja megtartani a neki juttatott ingat25 lant, és azon túlad." Ezek az adatok nyilvánvalóan arra is utalnak, hogy a juttatott föld elvesztése összefüggött a földhöz juttatottak nem kis hányadánál azzal, hogy korábban nem rendelkeztek önálló gazdasággal ós az ehhez szükséges termelési-vállalkozói tapasztalatokkal. Természetesen ezek után az a kérdés is felvetődhet, hogy mennyi lett volna az a kiosztott földmennyiség, amely életképesen biztosíthatta volna a földhözjutott családok gazdálkodását. A válaszhoz a korabeli termelőerők, gazdasági-társadalmi viszonyok elmélyült elemzésére lenne szükség. Ennek hiányában á történeti szakirodalomnak az az általános megállapítása, hogy a vizsgált korszakban keresetkiegészítésre szorult - a gazdálkodási módtól és a föld minőségétől függően - a 10-15 kh-al rendelkező birtokosok egy róP6 sze is,ad bizonyos támpontot. A bemutatott földreform azonban Szabolcs megyében nem teremtett gazdaságilag magukat önállósítani tudó paraszti gazda27 ságokat , s őt növelte a földlekötéssel a szabolcsi agrárproletáriátus számát is, így olcsó munkaerőt biztosított a földbirtokosoknak. 28 Ezeket a megállapításokat alátámasztják a földbirtokviszonyokról készített 1935. évi statisztikai adatok is. A részletes kimutatásokból először azt emeljük ki, hogy Szabolcs megyében a 100 kh-on felüli közép- és nagybirtoknak az összes művelt földterületben való részesedési aránya a húszas évek elején meglévő 60 %-on felüli részesedésből 55,1 %-ra csökkent.