Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Szászi Ferenc: A birtokviszonyok Szabolcs megyében a XIX. század végétől a második világháborúig. (1867–1941)

A gazdaságok összes száSzabolcsban Magyarországon Tisza bal Tisza .1obb mából /Horvá tország nélkül/ part j á n A gazdaságok összes területéből Tö rpegazdaság : 3.12 % 5,84 % 5,10 % 5.19 % Kisgazdaság: 24,01 % 46.50 % 39.75 % 37,99 Középgazdaság: 28,16 % 15,37 % 17.41 % 16.99 % Nagygazdaság: 44,71 % 32.29 % 37.74 % 39,83 % A fenti adatokban feltűnő a Szabolcs megyei törpegazdaságok nagy aránya. A jelzett pontatlan statisztikai felvételtől eltekintve, a 62,09 %-os arány csaknem 10 %-kal volt nagyobb az országos és a tiszántúli területek átlagánál, a Tisza jobb parti területét pedig majdnem 11 %-kal múlta felül. A gazdaságok számarányánál sokkal jellemzőbb a gazdaságok különböző kategóriáinak a területben való részesedési aránya. A gazdaságok összes területéből Szabolcs megyében a 62.09 %-ot képviselő törpebirtokosok 3,12 %-ot foglaltak el. Országosan és a két feltüntetett tájegységben - mint említettük - a törpebirtokosok aránya kisebb volt mint Szabolcs megyében, ugyanakkor az összes földterületből nagyobb arányban részesedtek. A bírtokmegoszlás aránytalanságát más oldalról mutatja a nagygazdaságok számaránya és a földterületből való részesedése. A gazdaságok összes számából 0,5 %-ot kitevő nagygazdaságok a gazdaságok összes területéből Szabolcsban 44,7 %ban részesültek-, míg az 10Ö0 holdon felüli gazdaságok részesedési arányának országos átlaga 32,29 %, a Tiszántúlon 37,7 %, a keleti Felvidéken 39,8 % volt. A parasztbírtoknak a megye birtokrendszerében elfoglalt helye fontos következtetések levonására ad lehetőséget. Erről a valóságot kb. megközelítő képet kapunk, ha a száz holdnál kisebb gazdaságokat parasztgazdaságnak, a 100 holdnál nagyobb 8 gazdaságokat uribirtoknak vesszük. Az 1895. évi üzemstatisztika alapján Szabolcs megye müveit területe 755 334 kh-nyit foglalt magába , mivel a gazda-