Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 7. (Nyíregyháza, 1989)

Margócsy József: A nyíregyházi városházák

MARGÓCSY JÓZSEF : Dienes ö. István emlékének ajánlom A NYÍREGYHÁZI VÁROSHÁZÁK 1. Nyíregyháza közigazgatási központja a telepitós utáni időben - eléggé bizonyíthatóan - mindig a mai Kossuth téren, i annak szegélyén helyezkedett el, immáron két és fél évszázada* Amig feudális függőségben ólt a község ill. a városi jogokat is élvező város

: a tér keleti oldalén, amikor pedig már megszűnt a Dessewffy és Károlyi családok közvetlen irányítási hatalma, akkor a nyugati részen, - talán jelképesen is - e két csalód "curiális fundusán" építkezik, pontosabban azok háza helyére. Oda, ahol ma is található a város háza, a városi tanács épülete, hivatala.

2 2. A régi épületek

. a/ A község igazgatását végző főbíró

, a régebbi időkben, sajá^-4«rkásén végezte a hivatalával összefüggő tevékenységet .

3 Azfl76l. évre Filyó Györgyöt választották meg őseink: erre az óvre"e""sTl< s igy az ő főbirói működéséhez kapcsolódik az, hogy a község házat vásárol a magisztrátus önálló székháza számára. Erről közelebbi adat nem áll rendelkezésre. b/ Pontosabban ismeretes az első építési óv és ennek a község

házának a helye. A dátum: 1772, Koska János főblrósógának éve. A tanulmányok és a XVIII. század végi állapotot mutató térképek egybehangzóan a Pazonyi útnak /ma: Dózsa György ut/ a térre betorkolló sarkára utalnak: kb. az 1983-ra szépen helyreállított nagyvendéglőnk /szállónk/ helyén állt.

4 Nem lehetett túlságosan nagy épület; erre abból is következtethetünk, hogy a városi jogosultságoknak 1786-ban birtokába jutó vezetőség a 11 1 r nr^jjin_-i ói ni' nlnijon nirii iini||Hikh ón yj

éxosháza építését tervezi. Nem felejtendő el, hogy ez az első közösségi épület tovább ra is fennáll: a magisztrátus kiköltözése után ebben vannak az első városi tulajdonú és hasznosítású üzlethelyiségek

. A főtér helye ós a piac közelsége hasznot is hajt: ezért 1829-ben még ki is bővitik. Nevet is kap: az az u.n. koronaház

, benne hivatalos helyiségek és főleg italmérés.

5 Az 1830-as évektől itt