Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról
port, mielőtt feljöttek a bányából. A hozam, melyből az egyetlen N (ti. Nagybánya felirat — K. S.) kivételével a körmöcivel mindenben azonos ismert dukátok készülnek, ma is jelentős. A bányákat, ahogy az a város I Lajos királytól kapott kiváltságleveléből kitűnik, már 1347-ben művelték. Működik itt Bányafőfelügyelőség, amely a felügyelőből, öt ülnökből és hivatalsegédből áll, nemkülönben pénzverde, bányahatóság és bányabíróság. A felsőbányai, a kaphikbányai és kicbányai bányahatóság szintén az említett felügyelőség alá tartozik. Van még a városban királyi főharminead-hivatal, sóhivatal és egy postai váltóállomás. A hegyek közt gesztenyeerdők díszlenek és források buzognak, melyek közül az egyik a legkitűnőbb borvízet kínálja, míg a másik inkább növeli, mint oltja a szomjúságot. 1560-ban I. Ferdinánd császár a helységet a hozzá pártoló Balassa Menyhártnak adta, 1564-ben az erdélyiek, majd a következő évben Schwendi császári generális foglalta el. 1567-ben a törökök veszik be és haláláig János Zsigmond birtokolja. 1633-ban Rákóczi erdélyi fejedelem kapja meg. 1661-ben újra törökök foglalják el, azonban hamarosan el is kell, hogy hagyják. 1673-ban a lázadók foglalják el és fosztják ki teljesen. 2. Felsőbánya, egy mérföldre a fentitől, a Zazar folyócska által öntözött kies vidéken terül el. A régebbi bányavárosok közé tartozik, ahol 1689-ben már évszázadok óta űzték a bányászatot. A következő évben 25 420 forintért Lipót császár vásárolta meg a bányát és oklevélben biztosított a lakosoknak mentességet minden teher és szolgáltatás alól; ettől kezdve a bánya egyre nagyobb mértékben virágzott fel. Jelenleg a Bánkuti- és Nagyakna a legjövedelmezőbb. A lakosok, akik többségükben bányászattal foglalkoznak, szlovákok, németek és románok, 3075-en vannak és 6199 forint 30 krajcár hadiadót fizetnek. A három mezőváros: 1. Nagypeleske, 1 ^ közepes helység, orosz (értsd: rutén — K. S.) lakosokkal és egy görög plébániával. 2. Újváros, görög és református egyháza van. 3. Szenyérváralja, görög és református paróchiája van, magyarok és románok lakják. A vár, mely itt állott, nincs többé. Katolikus plébánia csak egyetlen helyen, Giróttótfaluban található. A görög (azaz: görög katolikus — K. S.) hiten lévőknek ellenben az alábbi falvakban van egyházuk: 1. Apa 4. Berence 2. Bajfalu, ahol postai váltóállo- 5. Bikszád más van 6. Bujánháza 3. Láposbánya, az itt termelt 7. Busák aranyat és ezüstöt a nagybányai pénzverdébe szállítják
