Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Előszó

A Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás 1—5. kötetei, minta a Levéltár Évkönyvei az eredeti elképzelésnek és a levéltári anyag adta lehetőségeknek megfelelően — a munkavégzés időrendjéhez természetszerűleg alkalmazkodva — folytatólagosan közölte, és végül együtt az öt kötetben már kialakította témaköreit az e tájra társadalomtörténetileg oly jellegzetes szabolcsi és szatmári gentry, a nyíregyházi paraszti polgárosodás problémái és jelenségei köréből, továbbá ezeken túllépve különös tekintettel a művelődésről, illetve a társadalmi mentalitásról. Az Évkönyvekben eddig csak nyomait tudtuk adni annak a szándéknak, hogy a felszabadulás utáni korszak kutatásában (közigazgatás újjászervezésében, tanyák kérdésében, az ifjúsági és a nőmozgalom — EPOSZ, MNDSZ — sajátos témaköreiben, az ábrázolás módszertani megoldásainak kidolgozásában, kipróbálásának irányában) kezdeményező szerepet kívánunk vállalni. Ez későbbi vállalkozásunk lesz. A levéltári Évkönyvek nem pótolhatják, egyébként is csak segíteni kívánják a megyei monográfiának a megalkotását, aminek az elvégzése csak a megyében lévő más tudományos, oktatási és közművelődési intézmények szoros együttműködésének az eredménye lehet. Erre várunk, ennek reményében végezzük el azokat az előmunkálatokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek, hogy megszülethessen a gazdasági, társadalmi, politikai áttekintést nyújtó megyei monográfia. Természetesen az előmunkálatok sorában nemcsak a levéltári és múzeumi Évkönyvek adják az alapozást, hanem a megyei pártirányítás mellett működő munkásmozgalom-történeti bizottság dokumentum, visszaemlékezés és életrajz kötetei, a megyei művelődési irányítás gondozásában megjelenő olvasókönyvek, a megyei folyóiratainkban megjelenő tanulmányok, a megyei és üzemi lapok helytörténeti vonatkozású írásai is. Ami valamennyiben közös az az, hogy mindegyik valamilyen mértékben a megyei Levéltárban és a megyei pártarchívumban elhelyezett forrásokra épül, vagy éppenséggel azokat közli. Örvendetesen gyorsult fel az utóbbi évtizedben a megye történeti értékeivel foglalkozó dokumentumok, források közzététele, vagy az ezeken alapuló gyűjteményes tanulmánykötetek megjelentetése. Egyes városaink is példamutatóan járultak hozzá ehhez a folyamathoz, mint Nyíregyháza város a kiskönyvtár sorozatával, Nyírbátor, Kisvárda, Mátészalka több kiadványával, Mátészalka, Mándok, Nagykálló, Nyírbogdány kismonográfiáival és Vásárosnamény a Találkozás Bereggel című sikeres könyvével. Mindezek azt mutatják, hogy az alkotni akaró értelmiség ebben a megyében is megtalálhatja közlési igényeinek forrásait, mecénásait. Nyíregyháza, 1984. október 31. Dr. Gyarmathy Zsigmond szerkesztő