Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

hon pompás ételt készítenek belőle és gyönyörűséggel nézik jóízűen falatozó gyermekeiket. Ezek tehát a Lónyay uradalom falvai.

33 2. A többi földesúré A járásban több más nemes családnak is vannak falvai. Ezeket itt soroljuk fel: 1. Csetfalva a megye szélén fekszik, ahol az Ugocsával érintkezik, a Tisza folyó öntözi. Tiszaújlak mezővárostól mintegy 1000 lépés távolságra, kötött talajú, termékeny szántóföldje van, amelyet a Tisza hulláma és a nép szorgalma még termékenyebbé tesz, de az itt folyó Tisza árvizei gyakran rongálnak is. Mivel bőséges legelője van, lakói szarvasmarhát tenyésztenek. Almás- és szilváskertjei termékenységét nagyon dicsérik, a termést tutajon Szegedig hordják. Erdőbeli haszna azonban nincs. A bölcsei Buday család örökös birtoka. A vendégfogadónak használt Vigyorgó nevű szomszédos puszta is hozzátartozik, de másoknak is van része benne. Számos katolikus és református lakosa van, ezek közé sok nemest is számítanak. A falu temploma kőből épült, régen katolikusoké volt. Közel van hozzá: 2. Borsóvá, amely Borsóvá folyóról vette a nevét. A nagyobbacska falut több részében nemesek lakják és bírják. Malma nagyon jövedelmező. A határa gabona- és szénatermő, de időnként a Borsóvá árvizei károsítják. Jól termő almás- és szilváskertjei vannak, azok termése a határ szűkös voltát kiegyenlíti. Kőfalú temploma egykor a katolikusoké volt. 3. Gecse, innen ered a Gecsei nemzetség, igen jól épült falu, elég terjedelmes határral, amely a gabonát és a szőlőt jól megtermi, de bő trágyázással kell a jó termésre serkenteni. Többeké, köztük Csornai Kajdy Lajosé, aki itt jeles kastélyt és a minap nagy költséggel kőből helvét hitvallású templomot épített. 4. Mocsola, a Vérke folyó mellett, amely a Borsovából ered, lapályos helyen fekszik, termékeny földű, főleg ha bőséges trágyázással használják, és ha a Vérke árvizei nem bántják. De van jó makkos erdeje is. A falu tulajdonjoga Kajdy Lajos, az Ilosvay család és mások között oszlik meg. Alkalmasan fekszik mellette Bakta puszta, amelynek makkos erdeje sertéshízlalásra kiváló, és amelyet az itten két ágra szakadt Vérke folyó öntöz. Hasznát a grof Károlyi és a Vay család veszi. 5. Buc.su, Bucsan, szerény falu a Vérke folyó mellett, sovány, trágyázást kívánó földdel. Több földesúré, úgymint: a Schönborn grófoké, Pogány Józsefé, Kajdy Lajosé és a beregszászi r. kath. plébánosé. 6. Déda, népes és nagy falu, a határa kívánja a trágyázást. Erdeje terjedelmes és szép, szőlődombjai szép kinézetűek, bőtermők — s ha az időjárás kedvező, nem csalják meg a gazdát. A határában levő mocsár bő nádter-