Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Adattár - Gyarmathy Zsigmond: Hársfalvi Péter (1928–1985)
kola történelem tanszékének és egyben haláláig annak tanszékvezetője, kétszer főigazgató-helyettese is volt. 1973-ban a megyei levéltár új helyre, kedvezőbb feltételek közé költözött. Akkor ezt írta Hársfalvi Péter a Szabolcs-Szatmári Szemlében: „A Jósa András Múzeummal testvéri közösségben, • egy fedél alatt kapott helyet a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár. Ennek a nem kevésbé patinás és fontos tudományos intézménynek az életét, munkáját talán kevesebben ismerik, mint a múzeumét, hiszen az nincsen annyira látványos, nem annyira változatos a gyűjteménye, hogy tömegeket lehetne vele mozgatni. A levéltári gyűjtemény ugyanakkor a. maga egyediségében értékesebb ós p^ol hatatlmetöb,. mint egy múzeumi tárgy. H&.aj&jfea. S&aátnáfc ro^g^ei jegyzőkönyvek, amelyek Köl'csey- működését- őrzik, megsemmisülnek, semmiféle módon nem pótolhatók. Ugyanígy vagyunk mondjuk az 1919. évi szabolcsi direktórium irataival, vagy az első szabolcs-szatmári nemzeti bizottságok, földigénylő bizottságok dokumentumaival. És nekünk az a feladatunk, hogy e követelményeket figyelembe vegyük, s mindkét nagy múltú és fontos intézményünk minél jobban meg tudjon azoknak felelni." Amikor Hársfalvi Péter átvette a levéltár vezetését felélénkült a megyei levéltári élet. Különösen a hatvanas évek elején (1962) sikerült az intézménynek a megye közművelődési és tudományos életébe bekapcsolódnia, egyúttal ettől az időtől kezdett a levéltár e területek egyik erjesztő műhelyévé válni. A megyében akkor bontakozott ki a Hazafias Népfront támogatásával a honismereti mozgalom. Hársfalvi Péter volt éveken át, 1976-ig a HNF Honismereti Bizottságának az elnöke, mint ilyen koordinálta és segítette Nyíregyházán a Honismereti akadémiák szervezését. Különösen 1963-ban volt termékeny Hársfalvi Péter levéltári publikációs tevékenysége: a Jósa András Múzeum Évkönyvében, az Alföld c. folyóirat hasábjain, az Agrártörténeti Szemlében jelentek meg értékes tanulmányai. Akkor készült Szabó István debreceni professzor gyűjteményes kötete: itt jelent meg Hársfalvi Péter emlékezetes dolgozata a paraszti birtok védelméről. A levéltári kutatómunkája alapozta meg 1971-ben megjelent történeti olvasókönyvét, a legsajátosabb levéltári kiadványi műfajban levéltári do-