Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

20. Bábfalva, 21. Papfalva, 22. Léc falva, 23. Csalánfalva, 24. Ploszkonovica, 25. Nagybresztó, 26. Kisbresztó, a hegyek közé, nehezen járható helyre húzódtak, határuk a meredek dombok miatt egyenetlen, szántás-vetésre nehéz munkálatú földdel. 27. Egreske, 28. Bukovinka, 29. Dubrovica, 30. Repede, gabonatermésükkel híresek. 31. Kenderecske, 32. Kustánfalva, ruthénul Kustanovica, vasércük miatt dicsértek. 33. Felsőschönborn, ruthénul Kere, a mellette folyó Kerepec után, az előző században Eugén Schönborn gróf — akinek nevét is viseli — által idetelepített német gyarmat. Díszt ad neki a vallásalap költségen szépen megépített tornyos temploma, több más német falu anyaegyháza. 34. Kocsova, kevés német lakosú falu. 35. Berezinka, kénes forrással. 36. Leányfalva, német és ruthén lakosok által lakott falu. 37. Sophiendorf, gróf Schönborn Fülöp Ferenc új cseh telepítése, feleségéről, Zsófiáról elnevezve. 38. Bártháza, Barbova, az előbbi német falvakkal egyazon eredetű, saját plébánosa van, akihez több leány egyház tartozik, terjedelmes határa a Szernye mocsárig terjed, német és ruthén lakói jól művelik. Rétje is van, de kitéve a gyakori áradásoknak. Csíkokkal és teknősbékkal kereskedik, ezek a Szernye mocsárban bőven találhatók. 39. Sarkad, 40. Pisztraháza, 41. Maszária, 42.' Ramocsaháza, erdők és ligetek közé húzódott falvak, igen alkalmas határral. 43. Fogaras, sík és dombos fekvésű határral, szántófölddel és rétekkel jól ellátott falu. Itt lakik az uradalmi jószágigazgató (magyarul tiszttartónak mondják), aki a majort és a hámort igazgatja. 44. Alsó- és Felső-remete, a hegyek és a Borsóvá közt fekvő középszerű falvak. Itt még ma is lehet látni a remeterend kolostorának romjait, a nevét erről vette.