Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Orosz Szilárd: Adalékok a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Szabolcs és Szatmár megyei szervezeteinek megalakulásához és tevékenységéhez. (1944–1948)

ként hasznosnak bizonyult a szülők és a pedagógusok közötti kapcsolat megerősítése szempontjából is. Szabolcs megyében az MNDSZ-csoportok más szervekkel együtt több községi iskolát rendbehoztak, kitakarítottak, tanításra alkalmas helyzetbe hoztak.

57 A nőmozgalom által nyújtott segítség kiterjedt a szegény és árva gyerekek megsegítésére, tankönyveknek és tanszereknek az iskolákba küldésére is. 1946-ban a már jelzett sikerek, eredmények mellett komoly gondokat okozott a növekvő infláció, amelyet az év során az aszály is súlyosbított. A munkások hangulata kritikussá vált, a pártpolitikai kérdések, rendezvények iránti érdeklődés csökkent. A napi gondokra, bajokra adminisztratív intézkedésektől vártak megoldást, ezért a pártszervezetekre, üzemi bizottságokra, az MNDSZ aktíváira hárult a feladat, hogy megmagyarázzák a munkásoknak; a helyzeten gyökeresen csak az áruk mennyiségének növelése, az újjáépítés sikeres végrehajtása változtathat. Nincs más kiút, mint munkával elősegíteni az infláció felszámolását, az új forint megteremtését. A jó pénz augusztusi bevezetése kedvező légkört teremtett megyénkben is az MKP III. kongresszusának előkészületei számára. A III. kongresszus határozatait a megye kommunistái taggyűléseken és pártnapokon vitatták meg. Az MNDSZ is népgyűlésen igyekezett népszerűsíteni a határozatokat. Az új pénz megteremtése korántsem oldott meg egycsapásra minden gondot, és mivel a mezőgazdaság fejlődéséhez fűzött remények nem teljesültek, a stabilizációs arányok (agrárolló) irreálissá váltak. A kommunisták követelték az ipari árak leszállítását, az olcsó iparcikkek biztosítását a lakosság részére. A drágaság elleni akció egyébként szerves része volt annak a mozgalomnak, amelyet elsősorban az MNDSZ szervezett és irányított akkor országszerte. A megye nőmozgalma is aktívan kivette részét a drágaság elleni küzdelemből, és az árellenőrzés megszervezéséből, részt vállalt a feketézők, árdrágítók elleni fellépésből. 1946 decemberében százakra menő asszony tábor töltötte meg a Koronaszálló nagytermét, ahol Dankó János, a Forintvédő Bizottság elnöke beszédén keresztül fejezték ki tiltakozásukat a tűrhetetlen drágaság ellen. „Nem tűrünk tovább! A kormányzat hozzon olyan rendelkezést, amelynek értelmében minden feketézőt és árdrágítót a népbíróság ítéljen el. Kemény és kíméletlen harccal kell védekeznünk a támadások ellen, mert a reakció sem válogatta meg eszközeit és nem kímélt bennünket." Gombos Aladár, az össz-szakszervezetek titkára beszédében vázolta azokat a határozati javaslatokat, amelyekben a szakszervezetek az MNDSZ-szel együtt kérik, hogy „Szabolcsvármegye közellátási felügyelője támogassa a dolgo-