Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

Csernek-hegyi kolostor alatt, annak birtokához is számítják. A határa szűk, földje trágyázást igényel. II. fejezet A jelvidéki járás Előszó Széles kiterjedésű és magába foglalja azt az egész vidéket, amely észak felől a Latorca, kelet felől pedig a Borsóvá folyók közé esik. Egészében hegyes és makktermő erdőkkel van borítva, a nevét is erről vette. Az északi részén ruthén falvak találhatók, a keletre eső részén magyarok élnek, az előbbi években németek és csehek is telepedtek ide, akiket a földesúr hívott, itt és ott szétszórtan a falvakba. Mezővárost kettőt, falut számosat számlál. Előbb mezővárosokat, aztán a falvakat soroljuk fel. I. szakasz A felvidéki járás mezővárosai Bereg Bereget — amelyről a megye a nevét kapta — azok közé a mezővárosok közé kell sorolni, amelyek a magyar államalakulás után kezdtek fejlődni. A Szernye mocsár mellett magasabban fekszik és így a gabonatermő földje kövér és termékeny. Trágyázás után a búzának is jó, rétekkel és fairtásra alkalmas erdőkkel van körülvéve. A Longodár nevű, jogilag hozzátartozó praediumon alkalmas fekvésű szőlője is van. Innen van az, hogy a magyar és református lakói mezei gazdálkodással és szőlőműveléssel foglalkoznak. Egykor a királyok birtoka volt, és ezektől sok kiváltságot kapott, ezekkel most is él. Mostanság a Schönborn grófok tulajdona. A mezőváros temploma kőépítmény, valamikor katholikus szentegyház volt, a reformátusok Báthory Zsófia előtt már régen birták. Bilke A hasonló nevű uradalom központja, a hegyek között nyíló, alacsony és dombos fekvésű tájon, paraszti módra és minden rend nélkül épült házakkal. A hozzátartozó határ alkalmas gabonatermesztésre, de a mellette elfolyó Borsóvá árvizei gyakran károsítják.