Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

szomszéd Beregszász mezővárosból a menekülők hírül hozták, hogy a IVÍontecuccoli ezred közeledik. Mikor ezt meghallotta, a hidat lerontatta, és őrséget állítva sokáig tétovázott, mit is kellene tenni. Bár úgy látszott, hogy a Borsóvá folyó a Montecuccoli ezred ellenében védeni fogja, az ellenség mégis, — ha a sorharcra kerül, — a háta mögött a Tiszán átkelhet. Bercsényi azon a véleményen volt, hogy a sereg a hegyek közé vonuljon vissza, de a Tisza síkságára kívánkozó lovasok hevessége e szándék elé akadályt lökött. Mások a Tiszán át akartak kelni, minden úton-módon, ahogy csak lehet. De ez a tanács Rákóczi szemében vakmerőnek tetszett, nem volt sem csónakjok, sem útjuk. Az útvonal olyan szűk téren vezetett az egymásba torkoló Szamos, Tisza és Borsóvá közén, hogy ha véletlenül nem tudnak a Tiszán átkelni, semmi tér nem marad a visszavonulásra, sem a hegyvidék felé való kitérésre nem kínálkozik lehetőség. A tanakodás a kétségek és bizonytalankodás között, mikor már a kétoldali támadás a bajt előidézendő volt, eljött az éjszaka és a portyázó őrség hírül hozta, hogy az ellenség csekély számú németjeivel és a megyebeliekkel a Tiszán keresztül hidat ver, egy század lovas pedig, amely a történtek felderítése végett átjött a folyón, visszament a Tisza felé. Az emiatt támadható félelemtől megszabadulva és az éjszaka hátralevő részét nyugalomban eltöltve a következő nap hajnalhasadtával, hogy a megyebeliek, a hajóikat elsüllyesztve a Szatmárra, a megyei nemesség pedig hazatért, ezért Esze Tamás a folyó két partján fekvő mezővárosokból öszszegyűjtött ezredét előre küldötte, maga Rákóczi utánuk Naményhoz sietett, a vízimalmok segítségével átkelt a Tiszán. A kedvező eredmény Rákóczi harcosai lelkét felgyújtotta, hogy győzedelmes fegyvereit tovább vigye Magyarország elpusztítására és öldökléssel való megfertőzésére. Ez az 1703-ban Rákóczi által kezdett, szinte az egész Magyarországot elöntő lázadás, miután azt végzetes kártevéssel elárasztotta, csak 1711-ben amikor Kassát és Munkácsot a császári katonaság vitézül elfoglalta és legfőképpen pedig Károlyi Ferenc tábornok buzgolkodása révén létrejött szatmári békével ért véget. Rákóczi 1710. február 20-án Lengyelországba távozott, Munkács vára a királyi kincstár kezére jutott, most a határőrző katonaság tartja megszállva.

24 III. szakasz 1. A munkácsi járás uradalmai. A munkácsi és szentmiklósi uradalom Ez a fentebb leírt várról vette a nevét és azzal együtt mindig egy bir-