Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Gyarmathy Zsigmond: Adalékok a dzsentri életképhez. Olchváry Pál naplója. 1922. jan. 1-től 1938. dec. 31-ig.

rolt és újraépített tiszaberceli házukba. Vett néhány hold földet, a saját konyhai szükségleteik kielégítésére — két húga is vele lakott, ők végezték a ház vezetést —, az uradalomtól földet bérelt, de azt is másokkal műveltette. Csak kertjének gyümölcsfái adtak némi foglalatosságot számára, gazdálkodáshoz nem volt hajlama. Három évig lakott Tiszabercelen és 1932 végén, 68 éves korában végleg Nyíregyházára költözött. „Nagy elhatározásra jutottam, beköltöztünk Nyíregyházára, mert az itteni (tiszaberceli!) egyhangúság, valóságos remeteélet nem nekem való, orvos, patika nincs, már pedig a mi korunkban gyakori a betegség. A Nyíregyházára való utazgatás nagyon költséges, ott a napi kosztom 6—7 pengőbe kerül, a megyeházi bérszoba évente 240 pengő."

23 Rendszeresen igénybe vette a kaszinó és a vármegye könyvtárát, hetente egy-két alkalommal moziba járt, s a színházlátogatás Nyíregyházán, Debrecenben és Budapesten egyaránt el nem maradható programját képezte. Többször kecsegtették főispánsággal hívei és barátai, ő inkább képviselőségre, majd egyre többször a felsőházi tagságra pályázott. Egyszer volt azonban csak erre a címre hivatalos jelölt, de sem a rendes, sem a póttagságot nem nyerte el.

24 Az egyik monográfiában a közélet fáradhatatlan emberének nevezik.

2

"' Számos gazdasági és kulturális és sok egyéb hasznos célt szolgáló tömörülésnek volt a szervezője; választmányok, igazgatótanácsok, végrehajtó bizottságok élén töltött be elnöki vagy alelnöki tisztséget. A Tisza-társulat választmányának tagjaként, annak rendezvényein rendszeresen részt vett, agilis javaslatait nem mulasztotta el megtenni, még akkor sem, ha azokat nem mindig fogadták szívesen. Rendszeresen újraválasztották a választmányba, 1944 októberéig szorgalmasan ténykedett.

20 A Nyíregyháza vidéki Kisvasutak igazgatóságának előbb elnöke, majd a húszas évektől alelnöke volt. A kisvasutat Nyíregyháza—Balsa, illetve Nyíregyháza—Dombrád között használati szerződés keretében egy tröszt (= Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára, Budapest V., Nádor u. 12.) üzemeltette. Többször került veszélybe a forgalom fenntartása, mert a szükséges hitellel nem rendelkeztek. Különösen a gazdasági világválság idején (1929—1933) két év alatt a bevétel 40%-ikal csökkent. Olchváry személyesen is sokat kilincselt, és amikor 1936-ban a szükséges hitelhez hozzájutottak, a tröszt további 10 évre a szerződést meghosszabbította. Nagy bajtól szabadult meg ezzel az NYVKV.

27 23. Napló II. k. 1932. augusztus 30. és november 3. 153. és 160. p. Lásd még az 1933. január 1. 166. p.-át. 24. Napló. II. k. 1935. december 23. 281. p. 25. Háger 1. mű. 332. p. 26. Háger i. mű. 302—313. A Nyírség és a Nyírségen működő vízszabályozó társulatok c. fejezet. 27. Napló. II. k. 1934. január 13. 212. p. 1934. június 28. 221—222. p. 1936. december 19. 277. p.