Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Gyarmathy Zsigmond: Adalékok a dzsentri életképhez. Olchváry Pál naplója. 1922. jan. 1-től 1938. dec. 31-ig.

Ki volt OLCHVÁRY PÁL? Nagy Iván

3 a családról a múlt században azt tudta, hogy régi Abaúj vármegyei adományos birtokos család volt, akik Zemplén, Ung, Szabolcs és Szatmár megyékben is birtokosok voltak. A naplót író Olchváry Pál az ősi család szatmári vonalának a leszármazottja. Apja Olchváry Lajos Szatmár vármegye aljegyzője volt, anyja Szunyoghy Ilona, aki egy Szatmár megyei földbirtokos családból származott. Olchváry Pál 1864. november 4-én született a Szatmár megyei (ma Románia) Dengeleg községben. A naplójában erről és az első évekről, iskolás koráról a következőket írta: „Legrégibb emlékeim Dengelegre nyúlnak vissza. 10 éves koromig laktunk ott, úgy éltünk, mint a többi 4—600 holdas birtokos. Volt jó lakásunk, kertünk, kocsink, négy parádés lovunk, ispánunk ... Szegény apám 1874-ben tönkrement, 500 hold földje elúszott, zsidó kézre került... A 4 alsóbb osztályt a reáliskolában végeztük, a gimnáziumot Esztergomban, Sopronban és Sárospatakon. A jogot Sárospatakon és Debrecenben ... A közigazgatást is alaposan elsajátítottam.

4 Ma, szeptember 11-én töltöttem ki 35 évi teljes szolgálati időmet."

5 Olchváry Pál 23 éves volt, amikor a nyíregyházi törvényszéken joggyakornoki állás betöltésével kezdte közéleti pályafutását. Még abban az évben, 1887-ben a főispán a vármegyénél üresedésben lévő gyakornoki állásra nevezte ki, és kötelezte egy éven belül az államvizsga letételére.

6 Rövidesen árvaszéki helyettes jegyző lett.

7 1888. május 6-án párbajban, pisztolygolyóval halálosan megsebesítette Hegedűs Edét, anyai ágról közeli rokonát, mert az sógorával, Gencsy Alberttel örökösödési perben állt. Genosy Olchváry Pálnak a nagybátyja volt. Hegedűs feltételezte, hogy Olchváry a családi vitában Gencsyék pártján állt, emiatt az utcán, többek szeme láttára esernyővel megütötte és megkergette, s közben illetlen szavakat használt. Olchváry megelégedett volna a bocsánatkéréssel, de Hegedűs ezt elutasította, így az elégtétel — bár a párbaj büntetendő cselekmény volt, de a sérelem megtorlásának akkor még társadalmilag elvárt egyetlen formája lévén — elkerülhetetlen lett. A halálos kimenetelű párbaj miatt a tábla a törvényszék 2 hónapi államfogház büntetését 8 hónapra emelte fel az ügyész fellebbezése folytán, majd a Kúria ezt az ítéletet jóváhagyta. A király 4 és fél hónapot elengedett, a többit 3. Nagy Iván: Magyarország családai. Pest. 1861. VIII. k. 218. és 328. p. 4. Napló. I. kötet. 1922. szeptember 1. 40—41. p. 1894—1906 között volt nős, felesége a kisvárdai Rézler György ügyvéd és földbirtokos lánya, Rézler Adrienn volt, 9 évvel fiatalabb Olchvárynál. 5. u, o. 6. SzSzmL. IV. B. 411. 438/1887. November 30-án tette le a hivatali esküt Miklós László vármegyei főjegyző és Mikecz Dezső vármegyei aljegyző előtt. 7. 1887. április 6.—1890. január 1. között töltötte be ezt az állást.