Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Fazekas Árpád: Kabay Jánosról (1896–1936). Kabay Ilona – Kabay Jánosné naplója (1924–1936)

férje további inspirálására, munkájának rendszerezésére és — amikor a gyenge test elfáradt — férje vigasztalására, lelki bátorítására. Szinte lehetetlen is különválasztani kettőjük munkásságát (Kabay Jánösné: A morfinmeghatározás mákszalmában Kabay János módszerével. Magyar Gyógyszerésztud. Társ. Ért., 1936. 11, 16.) Kabay „a morfin magyar módszerű gyártásának" nevezte eljárását, s az első szabadalmat 1925-ben kérte. Eleinte nemhogy a lakosság, a laikus közönség, de még a szakemberek, szakmai vetélytársak, a külföldi gyógyszergyárak és kartellek sem látták át Kabay eljárásának nagy jelentőségét: olcsóbban 3—400%-kal több morfint termelt a káros ópium kikerülésével. Ezért minden lehetséges módon akadályozták Kabay lépéseit. A szabadalmaztatás után azonban a Kabay család és a barátok nagynehezen összeadták a szükséges alaptőkét és 1927-ben a Büdszentmihályon létrehozott Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. megkezdte a gyártást. Itt említjük meg, hogy a mák és a szülőföld iránti vonzalom mindvégig élt Kabayban. Feldolgozáshoz a fehér (kumanovi, ún. ópiummák) és a kék (francia) mákot használták, de a virágzási időszak meghosszabbítása végett kísérletezett Kabay a két fajta keresztezésével létrehozott rózsaszínű mákfajta termesztésével is. A mákfej lett a jelképe a mai Alkaloida Vegyészeti Gyár óriásnak is. A szülőföld szeretete pedig abban is megmutatkozott, hogy Kabay csakis Büdszentmihályon volt hajlandó gyárat létrehozni, nem fogadott el „nagyobb" városokra vonatkozó ajánlatokat, mert fejlett szociális érzékével szülőfalujának akart egyben jobb munkalehetőséget biztosítani. De ezt szolgálta a máktermelés propagálása is. Nemsokára azonban ismét anyagi nehézségeket okozott a helybeli uradalom, a képviselő és főleg a külfödi tőke, de az államtól kapott jelentős pénzösszeg végülis biztosította a nagyüzemi termelés megvalósítását. Mégsem pihent meg és elégedetlen volt eredményeivel. Rövidesen még gazdaságosabb eljárást sikerült kidolgoznia: áttért 1932-ben a száraz mákszalma, majd a még jobb eredményt nyújtó kicsépelt mákgubó alapanyagként való használatára. így az elismerés és Kabay hírneve is egyre nőtt. Örült, hogy a Gyógyszerésztudományi Társaság 1930. március 14-i tudományos ülésén a hazai szakemberek előtt beszámolhatott eddigi kutatásairól. De meghívta a Népszövetség Kábítószerellenőrző Bizottsága is 1934ben, hogy Genfben ismertesse találmányát. Rövid idő alatt 10 ország is átvette szabadalmát, s Lengyelországban 1935-ben már fióküzem is létesült: Motor-Alkaloida (Varsó) néven. Éppen ezen üzem meglátogatásakor záródott ki lágyéksérve, amelyet Lengyelországban nem operáltak meg nyomban, csak visszahelyezték. Kabay ugyanis itthon akarta magát megműtetni. A mákszalmából való morfingyártási módszer irányítását ezért a gyár-