Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Margócsy József. Az anarcsi Czóbel család iratai

JEGYZETEK 1. Itt jegyzem meg, hogy ahol a forrást nem tüntetem fel: az idézett iratok lelőhelye a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár (Nyíregyháza) XIII. 2. fondja: a Czóbel család irattárának most rendezés alatt álló 16 doboza. 2. svadron, svadrony = (huszár) század; svadronyos kapitány = század parancsnok kapitány, százados. 3. E Jósika leány apja Dávid (felesége: csapói Kun Zsuzsa), nagyapja pedig az a Jósika Gábor, akitől a XVin. sz. elején a Jósikák ún. várfalvi ága eredt. — Az ilyen származási adatokat általában Nagy Iván, Kempelen közkeletű köteteiből, ill. a Főrangú, ill, a Nemes Családok c gyűjteményből veszem. Ezek kezelése egyértelmű, így külön idézése a lelőhelynek szükségtelennek látszik. 4. A levéltári törzskönyvben e fond időkre 1650—1949 közti meghatározást kapott. A jelenlegi rendezés csak kis pontosítást hozott, találván egy 1644-ből származó iratot, s így a kezdő időpont is 1644-nek tekinthető. 5. A rendezés során most egymás mellé került több olyan levél, amelynek címzettje Telekiné vagy a férje; akad néhány bizalmasabb elszámolása is Iskánaik, amely együtt kerülhetett Anarcsra a Minka által írt levelekkel a hagyatékból, Telekiné halála után. — Kettejük kapcsolatára: vö. „Czóbel Minka irodalmi levelezése" in A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeinek sajtó alatt levő 1984. évi kötetét. 6. Elsősorban ezek az iratok szolgáltatják a törzsanyagot azon „olvasókönyv" elkészítéséhez, amely (Egy régi udvarház utolsó gazdái tervezett címmel) a XIX. századi dzsentri vagyonvesztését, társadalmi és erkölcsi elhullását mutathatná be — egy család, a Czóbelek családi iratainak egymás mellé szerkesztésével. 7. Erről részletesebben: Gyarmathy Zsigmond — A báró Horváth család levéltára 1340—1954. — In Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás Hl—IV. Nyh. 1982. 343^376. 8. A kiadó Műhely-sorozatában: Justh Zsigmond naplója és levelei, Bp. 1977. 795. lap. — tt nemcsak a Minkához, hanem a Czóbel család más tagjaihoz írt Justh-levelek is kiadásra kerültek. 9. A következő idézetek, amelyek a család őseire vonatkoznak, mindig Czóbel 2. Imrének, Minka apjának már említett kéziratos cetlijéről kerültek ide. A feljegyzés ideje kb. 1898. 10. Balogfalva = Gömör és Kishont megyei kisközség. Lakosainak száma nem érte el az ezret (még 1930-ban sem). Területe: 3000 kh felett. — 1900 körül már Balogfala néven szerepel,— Szlovákiában: Bihovce. 11. Ez az erdélyi ág, jelenlegi ismereteim szerint a következőképpen folytatódhatott. Czóbel 2. József (5. 1.) és a Jósika lány házasságából született két fiú. C. 1. Béla (5. 1. 1.), aki Minka bátyjának, Istvánnak keresztapja 1847-ben, s ez jelzi, hogy a kapcsolat még szoros. A másik fiú: Miklós (5. 1. 2.), akinek egy hosszú levele maradt fenn kadett-kaporal korából, melyben beszámol életéről, előlépési nehézségeiről (1840 körül). — A XIX. sz. elején a család központja Tuson; ez a falu Kolozs megye mezőörményesi járásában található, u. p. Uzdiszentpéter, az ajánlott levelek borítékán kissármási postai jelzések találhatók. — C. 1. Bélának három gyermekéről van hír. A legidősebb: Pál 5. 1. 1. 1.), akinek C. 2. Béla nevű fiáról (5.1. 1.1. 1.) is tudhatunk. A tájékoztatást e fiú (Dimbus?) Jolán nevű feleségének Eveiméhez írt leveleiből kapjuk már a század végéről. Ezek szerint 1897-ben született kisfiúk (5.1.1. 1.1.1.), de néhány év múlva a családfő mulatós élete, gondatlan gazdálkodása miatt elváltak, hogy az elkeseredett fiatalasszony még valamit megmenthessen a veszendőbe került 800 holdból fiacskája számára. — Az utolsó levelekből arra következtethetünk, hogy 2. Béla a pesti vasútigazgatóságnál tisztviselősködik már (1. Tiszti Cím- és Névtár 1899., 1905. évi köteteit.) — A fenti 1. Béla második gyermeke: Albert (5. 1. 1. 2.), aki a Bach-korszak végén katonai pályát választ, vívőmesteri tanfolyamon jár. hálálkodik az anarcsiaknak, de a hadseregből később „nem becstelenségből" távoznia kellett (1878). Majd Bécsben lesi a szerencséjét, kéri Eveline protekcióját: szeretné az udvari istállóknál hasznosítani lovászati ismereteit, hajtó tudományát. Ügy látszik sikertelenül, mert a nyolcvanas években már Kolozsvárról ír. Ekkor — úgy tűnik — valamilyen kereskedelmi megbízása volt, alighanem mezőgazdasági eszközök ügynökléséből él. Az anarcsiaknak is felhívja figyelmét az általa képviselt cég gépeire. Feleségéről sosem tesz említést, de egy gyermekéről (5. 1. 1. 2. 1.) igen, 1880 után azonban már róla sem. — C. 1. Béla harmadik gyermeke: Ágnes (5. 1. 1. 3.), akiről szintén Jolánka leveleiből tudunk. A „szegény Ágnes tant" valószínűleg egyedül élt, 1898-ra meg is halhatott. 12. Sokál = Lembergtől északra, kb. 80 km-re fekvő város, Galíciának a volhiniai határhoz közel eső részén. 13. A Borovszky említi a régebbi Teleki kúriát is Anarcson (13. lap), de akkor, a XIX. sz. végén már régen idegen birtokosoké; úgy ment fokozatosan tönkre. Állagmegóvását újabban szorgalmazzák. L. a 31. jegyzetet. 14. Gulyás Pál említi életrajzi névtárában (V. köt. 97):,, A kisvárdai kerület választóihoz" Pest, 1872. 15. V. ö. Imre János: A Nyírvízszabályozó Társulat története 1879—1929. 93. lap. — Feltűnő egyébként, hogy a szabadságharc idején még fiatal, volt huszártiszt aligha vett részt a nemzeti ügy szolgálatában: nem esik szó ilyesmiről a családi történetekben. Ez annál is sajátságosabb, mivel feleségének több fivére nemcsak részt vett, hanem nevezetes szerepet is játszott a fontosabb csatákban. 16. Vajáról 1895. aug. 9-én írja ifj. Vay Ádámné (Eveline öccsének menye), hogy az a két tulipánfa, amelyet Imre bácsi saját kezűleg ültetett a Vay kastély parkjában, szépen megfogant és nő. (Az egyik, az épület hátsó sarkánál még 1982-ben is élt és virágzott.) 17. Lásd Vay Sándor: Magyar pátriárkák. In: ősökről — unokáknak. Gróf Vay Sándor munkái, Bp. 1909. X. köt.: 107. 1. — NB V. Sándor alias Vay Sarolta: a rokonság tagja. L. a köv. jegyzet 8. bekezdését