Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Margócsy József. Az anarcsi Czóbel család iratai

hez Minkának joga van, hiszen saját apanázsa terhére gondoskodik barát­nője eltartásáról. A század elejére már valóságos családtag: a kapott levelek legtöbbjében a végén üdvözlet szól neki is (a közelebbi ismerősök már bece­nevét — Bob —• is használják), bár az I. háború kitöréséig többet van távol (olykor Minkával együtt), elsősorban Párizsban. Itt állatképeivel meglehe­tős sikert arat (erről újságkivágatok is tanúskodnak). Itthon sem ismeretlen többé: kiállításokra is hívják, sokasodnak az arisztokrata megrendelők és a művészbarátok, kollégák is, akik közül többen megfordulnak Anarcson, Nagyőrön is. — Van egy közös könyvük is Minkával. Amikor Polignac for­dításában megjelent Párizsban, a magyarul egyébként kiadásra nem került Lélekvándorlás (1897: La migration de l'ame), a könyvhöz Büttner Helén készít sikerült illusztrációkat. A világháború kitörése megszünteti a párizsi utakat. Mind tartósabbak az anarcsi tartózkodások, de állandósul a kiskartali meghívás is a Podma­niczkyak kastélyában. A közeli mándoki kastélyban éppúgy otthonos, mint a Forgáchok felvidéki birtokain is. Mindenütt áldozhat a festés mellett ki­alakult szenvedélyének, a lovaglásnak. Nemcsak Anarcson van hátaslova, hanem a többi vendéglátók is biztosítják számára kedvelt szórakozását. (A levelekben ez a téma állandóan jelen van: részletes jelentéssel, hogy az otthon maradt paci hogyan él, eszik stb.) Érdekes darabja a Büttner-doboznak egy végrendelet-fogalmazvány (vagy másolat). A 71 éves művésznő nyilatkozik, hogy halála után a kiskartali és anarcsi műtermeiben található minden festményét, összes vázlatát a Szép­művészeti Múzeumnak hagyományozza. Indoklása is van: „Hosszú évtize­deken át itt éltem a magyar földön, Magyarországot második hazámnak te­kintettem, a magyarokat szerettem, minden erőmmel és tehetségemmel igyekeztem a magyar művészetnek hírnevet és dicsőséget szerezni, miért is az volna leghőbb vágyam, ha a festményeim közül azok, amelyeket a Szép­művészeti Múzeum akkori igazgatója arra legérdemesebbnek tart, néhány darab a m. k. Szépművészeti Múzeum falát díszítené. A többi kép és vázlat pedig az igazgató tetszése szerint vagy a Szépművészeti Főiskolában tanul­mány céljaira gyűjteményszerűleg kezelendő vagy pedig értékesítendők lesznek. Ez utóbbi esetben az azokból befolyandó vételár teljesen szegény­sorsú, kiváló képességekkel rendelkező magyar színésznövendékek külföldi tanulmányútjai céljára lesz „Büttner Helén festőművésznő"-féle segélykép­pen felhasználandó." 29 A körzeti, szabolcsbákai állami anyakönyv tanúsága szerint 1943. augusz­tus 24-én halt meg Anarcson. Ott is temették el: nem a köztemetőben, ha­nem a Czóbel-kastély parkjában, a családtagok mellé. — Érdekes egyénisé­gének tanulmányozása is érdemes feladat, művészi értékelése pedig aligha­nem kötelesség is, 30

Next

/
Thumbnails
Contents