Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása

raszti rétegnek tagjai a tipikus, földszerzés és gazdálkodás felé forduló tanyás gazdák. Az 1 kötélaljnál kisebb földűek csoportjába azok tartoznak, akiknek szállásföldje az idők folyamán elaprózódott, vagy fiatalok, kevés földdel indulók, és olyan, korábban föld nélküli emberek, akiknek sikerült némi földet szerezni. A X. palotában három Simcsik nevű sorakozik egymás mellett (223, 224, 225). Kívánkozik a feltételezés, hogy testvérek, akiknek egyformán fél kötél földjük van, s egyik sem rendelkezik házzal Nyíregyházán. Földjük valaha egy kézben lehetett, a család szaporodásával, vagy örökléssel került megosztásra. A kisföldűek vizsgálatánál vissza kell kanyarodnunk a tanyák és a házak rovatához. Kiderül, hogy ezen birtokosok 2/3-ának nincs városi háza, akinek van, az pedig a legritkább esetben mondhat magáénak tanyát. A kevés földdel bírók nem tudtak egyszerre városi házat és tanyát fenntartani. 4 kötél feletti földje néhány tehetős gazdának van. Ez a csoport a maga, vagy családja kedvező anyagi helyzetét kihasználva gyarapíthatta birtokát. Kivételes, ha közülük valakinek nincs városi háza, míg kilencen 2 tanyával is rendelkeznek. A legtöbb földű tanyás gazdák közül néhányan részt vettek a városi közéletben is. Haczell Márton (I. P. 1.) 1848-ban Nyíregyháza országgyűlési képviselője, Meskó Sámuel (VII. P. 172.) 1860— 61 és 1867—72 között a város polgármestere, aki 1855-ben 70 kh-as „mintagazdasággal" rendelkezett. Ugyancsak polgármester, majd városi tanácsnok volt Sztruhár Károly (XII. P. 266.). Korábban városgazda tisztséget viselt Hankószky János (XXVIII. P. 659.), Kralovánszky Lajost (XXXII. P. 721.) közmunka-felügyelővé választották meg. Zsiska Mihályt (XII. P. 258.) és Ballá Sámuelt (XXXVI. P. 847., 848.) polgármesterségre jelölték.

41 Jegyzet rovat Az összeírás esetlegesen kitöltött, mégis értékes része a jegyzet rovat. Ide, vagy a tulajdonosok neve mellé kerültek a feljegyzések, amelyek nem tartoznak szorosan az összeíráshoz, de apró adataik hozzájárulnak sokoldalúságához, segítik értelmezését. Városi ház helyett kétszer puszta portát említ (I. P. 11., 25.), ami nyíregyházi beépítetlen telek lehetett. Máskor megjegyzi, hogy a ház nem a föld- és tanyatulajdonosé, hanem feleségéé (II. P. 59.), hogy a tanya a városé, mivel örökölte (XXX. P. 687.). Számon tartja a nem helybeli lakosokat is, sőt lakóhelyükre is történik utalás (I. P. 19., V. P. 96., VIII. P. 190., X. P. 238.). Néhány név mellé odakerült viselőjének foglalkozása is. A XXXVI., XXXVIII. és XXXIX. palotában juhászt és juhászházakat találunk, jelez-