Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása

A tulajdonosok nevei Az összeírásban majdnem 1000 személy neve található. Nagy részük tu­lajdonos, néhányan a jegyzet rovatban szerepelnek. A történeti kutatás érdekes megfigyeléseket tett a XVIII. században Magyarországra érkező szlovák népesség névanyagának vizsgálata során 29 . A szlovákok Alföldre vándorlásának bevett formája volt a szökés, amivel gyakran járt együtt névváltoztatás. Az újonnan felvett név leginkább a korábbi lakóhelyre, vagy a vándorlás megelőző állomáshelyére utalt visz­sza. Pl. a Tomasóc nógrádi faluból érkezőket Tomasovszkynak hívták, a Fest megyei Kiskőrösről tovább menők a Kiskereczky nevet vették fel. Ezt a feltevést Nyíregyháza vonatkozásában is elfogadhatjuk — a helyné­vi eredetű családneveknél, bár Nyíregyházára csak kevesen, a Felvidék­ről érkeztek szökve. A Békés megyeiek mint szabad menetelű jobbágyok jöttek. Néhányan már korábban áteshettek névváltoztatáson, míg má­sok megtartották eredeti családnevüket. Az összeírásban túlsúlyban levő szláv (szlovák) nevek mellett magyaros és németes hangzásúakat is találunk, de ez nem zárja ki viselőjük szlovák eredetét 30 . A szlovákságra jellemző kettős családneveket a nyíregyháziak is alkal­mazták. Erre főleg a több azonos nevű família megkülönböztetése céljá­ból volt szükség. Ezek az elnevezések olyan erősen éltek, hogy összeírá­sunkban is gyakran feltűnnek a két tagú név előtt vagy után. A mellék­nevek néhánya nagy kezdőbetűvel írott, ezek régibbnek, a családnévvel szinte összeforrottnak tűnnek: Psenyiczky Nagy Mihály (X. P. 221.) Más­kor az az érzésünk, hogy csak Nyíregyházán kapott, még nem eléggé meggyökeresedett névkiegészítésről van szó: Garai Mihály rozsréti (XL. P. 949.) A kettős családnevek eredete többféle 31 . Helynévre utalnak: Zelenyánszki (XVI. P. 376. stb.). Hrusovszki (XXXVI. P. 836.) Hostyisovszki (XXXVI. P. 387.) Szarvasi (XX. P. 479.) Debreceni (XVIII. P. 429.) Házasságkötésből eredő, a férj és feleség nevét egyesítő pl. Szolár Mi­hály Micsik (XVI. P. 377.). Vallási felekezetre emlékeztet az Orosz mel­léknév (XL. P. 929.), foglalkozásra a Kosikár (X. P. 216.), amely kosaras, kosárfonó jelentésű. Viselője valamely tulajdonságát jelzi a Kakas (IX. P. 210.), Piros (XXXIII. P. 747.), eredetileg gúnynév lehetett a Czeper (IV. P. 84.), Kecskás (XII. P. 267.), Grencsó (XIII. P. 285.).

Next

/
Thumbnails
Contents