Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Adattár - Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása
szervezték. A paléta irányítása, igazgatási tevékenységének végzése az élén álló palétásra hárult. Nevüket összeírásunk palotánként feltünteti. Olykor terhes szolgálatukért napidíjat és bizonyos kedvezményeket kaptak a városi vezetéstől. 13 A tekintélyes, megbízható gazdák közül kerülték ki, hiszen ők voltak a város és a határbeli tanyák közötti kapcsolat fenntartói. Nem a leggazdagabbak, szinte minden palétás a középrétegből való. Néhányuknak két tanyája van, de városi házzal csak 3/4 részük rendelkezik. A paléták összehasonlításához a számszerű adatok összesítése nyújt segítséget. A köztük lévő különbségek érzékeltetésére az összeírási rovatok legnagyobb és legkisebb értékeit használjuk fel. (Mivel a XL. Paléta aránytalanul nagy, kihagyjuk a vizsgálódásból.) Legkisebb Legnagyobb Az összes átlaga Szállásszám 12 34 23 Kötél föld 20 2/4 64 1/4 41 Városi ház 5 23 13 Az adatok jól mutatják, hogy minden tekintetben jelentős eltérés van a paléták között. Ezek az aránytalanságok a szálláscsoportok, bokrok sűrűségének, házaik számának különbségeivel magyarázhatók. Bár az összeírás nem tünteti fel őket, valószínű, hogy az egymás közelében levő, kisebb bokrok együttesen szerepelnek egy-egy palotában. A bokortanyák és paléták azonosítása nehézkes, de úgy tűnik — a személy- és földrajzi nevek alapján —, hogy az adatfelvétel Nyíregyházától északnyugatra, Sóskút környékén kezdődik, majd nyugatra, Cserkesz felé fordul, végül délnyugaton, Manda vidékén befejeződik. A nyíregyházi bokortanyák majdani sokrétűbb, nagyobb időszakot átfogó vizsgálatához az 1850-esen kívül más tanyaösszeírások kínálnak még támpontot, bár Nyíregyháza tanyarendszeréről ritkán készült külön adatfelvétel. Általában a város lakóit, családfőit jegyezték fel, s a végleges kiköltözés elterjedéséig közöttük voltak a tanyás gazdák is. Az 1827-ből ismert tanyaösszeírást az adóhátralékok szedésére kiküldött bizottság működése kapcsán készítették. Ez tartalmazza a nyíregyházi szállások bokrokra való felosztását. 57 bokrot sorol fel, de a kettős, hármas elnevezésekből több szálláscsoport összeolvadására lehet következtetni. Bokronként megadja a gazdák nevét, jelzi, hogy kinek van adótartozása. A nem egymást követő házszámok feltehetően a városi házakat, nem a tanyákat jelölik 14 . Egy másik, 1857-ben készült tanyaösszeírás nem más, mint a nyíregyházi tanyás gazdák név, földmennyiség és felekezet szerinti lajstroma, amit a fuvarozással foglalkozó előfogati társaság listájáról másoltak ki. Itt sorszám szerint, mindenféle taglalás nélkül sorakoznak a nevek és a hozzájuk tartozó adatok 15 . A jelzett összeírások kevés azonos szempontot tartalmaznak, mindössze
