Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - László Géza: Sexty András geometra élete és munkássága (1759–1827)

dokkal utasítja el: „Ha az emelés megengedtetnék, más megyék személyeinek is alkalom adatnék, hogy fizetésük emelését kérjék."

37 Munkabérének a későbbiekben való alakulásáról nincsenek adataink, azonban vagyoni helyzetének javulását igazolják az alábbiak: Nyíregyháza második örökváltságának évében, 1824-ben a város többi lakosával megegyezően Sexty Andrásnak is ki kellett fizetni a Károlyiaknak azt a váltságot, amelyet birtokai alapján vetettek ki rá. Ekkor 1 házzal, az Űj Szőlőkben 2 nyilas borházas szőlővel,

38 a Kisteleki gyümölcsösben 1 nyilas kerttel,

39 az ószőlői kertek alatt és a városi Epreskert mellett 1 nyilas gyümölcsös kerttel bírt/'

0 Az ebből adódó váltságdíj, 292 R. Ft-ot tett ki. Egy nevén levő kölcsön összegéből, és felvételének időpontjából arra következtethetünk, hogy Sexty eme kötelességének csak úgy tudott eleget tenni, hogy a Nyíregyházi Evangélikus Egyháztól kért hitelt. Ennek viszszaíizetésében megakadályozta korai halála, s így 1830. március 15-én az egyház özvegyétől kéri, hogy törlessze le az „ezelőtt hat évvel kölcsönzött s jelenleg 220 R. Ft-ként nyilvántartott" adósságot.

41 Sexty András élete folyamán sok irányú tevékenységet fejtett ki. Ez a térképezésen túl, a fejlődő Nyíregyháza középületeinek tervezéséből, a vármegye és a lakosság igényeihez alkalmazkodó földmérésből, valamint a város közéletébe való aktív bekapcsolódásból tevődött össze. Sexty, mint térképész alkotta a legmaradandóbbat. Ezek közül is kiemelkednek Tisza-szabályozási tervei és munkálatai. Mivel a Tisza szabályozása ellentétben a Dunáéval kizárólag magyar feladat volt, időben jóval elmaradt ez utóbbitól. A legelső Tisza-vidéki térképeket az 1750 előtti években Mikoviny és tanítványai készítették. Ezek azonban még nem szolgáltak vízrajzi célokat. „A XVIII. század második felében már szabályozási munkák folytak egyes megyékben, néha mérnökök közbenjötte nélkül is."

42 1783. május 27-én a Helytartótanács körlevélben utasította a megyék mérnökeit a Tisza szabályozásához szükséges részleges térképek kidolgozására. 1784. jan. 5-én a Helytartótanács 394. sz., a megyéknek címzett leiratában megismétli az előzőekben említett utasítását, rámutatva arra, hogy e térképek, s a folyó szintezése hiányában a szabályozási munkálatok eredménytelenek, s munkaterv nem készíthető el.

43 Szabolcs megye korabeli természeti viszonyai alapján azon megyék közé tartozott, ahol a terület nagy részét mocsár, tó és folyó borította. A II. József korabeli felvételen a Tisza bal partján, Szabolcs vármegyében több kisebb és egy hatalmas (a Hortobágy felé terjedő) mocsaras, lápos vidék figyelhető meg. Büd és Szentmihály térségében kezdődött az a nagy kiterjedésű árterület , amelynek vízi és mocsárvilága a Hortobágyon át a Nagysárrét vidékéig terjedt.

44 Geszteréd faluban egyedül a Nagy rét nevű mo-