Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - László Géza: Sexty András geometra élete és munkássága (1759–1827)

LÁSZLÓ GÉZA: Sexty András geometra élete és munkássága (1759-1827) Keze munkáját kéziratos és nyomtatott térképek, tervrajzok őrzik. „Vízi kartográfiai munkássága, talán a legnagyobb szabású az Alföldön a nagy magyar vízimérnököket, Beszédest, Vásárhelyit megelőzőleg."

1 Térképei beszédes forrásai kora természeti viszonyainak. Tükrözik a még érintetlen ősi vízrajzot. Számos, „ma már nem létező folyóvíz: pl. Körtvély, KékKálló"

2 nevét hagyományozták át az utókornak. „A XVIII. sz. második felének egyik legjelentősebb mérnöke és legtevékenyebb térképésze."

3 Életrajzi adatairól azonban alig mond valamit a szakirodalom/* Született 1750 körül, meghalt a XIX. sz. elején. 1785-től Szabolcs vármegye mérnöke.

5 Kutatásaink során számos, eddig megoldatlan kérdésre kaptunk választ, s egy tevékeny, gazdag életpálya körvonalai bontakoztak ki előttünk.

0 Nemes Sexty András

7 1759-ben született.

8 Apja: nemes Sexty János, anyja: Katalin.

9 Bár születésének pontos helyéről nincsenek adataink, egyik leszármazottánál,

10 arról történik említés, hogy a család Gömör megyéből való.

11 A korabeli források szerint Gömörben több településen is előfordulnak Sextyek.

12 így pl. Csetneken és Szlaboson. Nagy Iván ez utóbbi települést tartja a család ősi fészkének.

13 Valószínűleg szülőmegyéjében nevelkedett és alsóbb iskoláit is ott végezte. Magasabb tanulmányairól Szabolcs vármegye közgyűlésével azt tudatja, hogy a budai egyetemre járt, ahol példás eredménnyel tette le a geometra vizsgát.

14 Mivel a budai egyetem anyakönyvei ebből az időből csak hiányosan maradtak fenn, ezért a pontos évet nem tudjuk rekonstruálni. Feltételezzük, hogy ez 1780 táján történhetett. Az egyetem elvégzése után az „igen híres Krieger Sámuel"

15 vezetése alatt gyakornokoskodott. Krieger halála után a Hajdú városok geometrájává nevezik ki.

16 Innen 1783 májusában jelentkezett Szabolcs vármegyéhez, ahová felvételt is nyert, és megyei mérnökként alkalmazták haláláig.

17 Ebben az időben már mintegy negyven mérnök dolgozott az országban.

1

' A folyók szabályozását, a magyar vizek térképezését, a belvizek és lápok levezetését előkészítő intézkedésekből adódóan jelentkezett az igény a geometrák alkalmazására. Ezért II. József igazgatási reformjával a megyékhez 1—1 mérnököt is rendelt.

19