Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

Ahogy a hegyek lankásabbak lesznek, a marha is nagyobb testűvé válik, majdnem olyan hasznos lesz, mint a magyar marha. Ennek ellenére nálunk olyan nagy létszámú csapatok nincsenek, amelyeket gulyának neveznének. Mégsem hiányoznak az olyan válogatott nagyobb testű barmok, mint amilyeneket a pusztákon tartanak, és amelyek alkalmasak a téli hizlalásra. Lovat nem nevelnek és nem tartanak többet, mint amennyi a mezei gazdálkodás és részben a fuvarozás céljára elégséges. A juhnyájak is ritkák, nem kívánnak ebből a hasznos állatfajtából annyit tartani, mint amenynyire a tartására lehetőség van. A Schönborn grófi család magyar juhokat tart Szolyván, Polyenán és Vereczkén, a sajt készítéséből nem megvetendő hasznot húz. A falusi nép jobb szereti a kecskét tartani, ezek a bokros határokon legelnek. Végül a megyében bőven terem tölgy- és bükkmakk. Ez okozza, hogy a beregi falvakban mind a mezőkön, mind az erdőkön iszonyúan nagy számban tartanak és nevelnek nyáj sertéseket. Ezt a vad sertésfajtát baltával járó kanászok terelgetik télen és nyáron egyaránt berkek rejtekébe épített téli és nyári szállásokon. Ha az évben a makktermés bő, mihelyt az hullani kezd a szatirokhoz hasonló kondások hajtják a kondát. Azt amit hizlalásra szánnak és a hó leesése előtt nem is hajtják haza. Ezalatt, — hacsak az idő nem túl szigorú, a sertés a makkos erdőket járja, kiválóan gyarapodik, kövér és hájas lesz. Akkor vagy eladás végett vásárra hajtják, vagy házilag levágják.

13 21. § Baromfiak A baromfi fajokat sem lehet említés nélkül hagyni. Csirkét, kappant, ludat, kacsát, tyúkot mind a parasztok, mind az urak egyaránt nevelnek. Annyit tartanak belőlük és annyi van amazokból, hogy eladásra is jut, emezeket azért tartják, hogy frissen elfogyasszák. POLITIKAI RÉSZ A lakosok és a hatóságok 1. § A megye régi lakói. Hunok. Ruthénok. Németek. Tótok. Csehek A megye ősi lakosai között megemlíthetjük a hunokat, akik Béla király névtelen jegyzője szerint Kieven és Galícián keresztül vándorolva, kétség-