Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

veléstanban kiképzett, hanem a nevelés practicai mezején is érdemkoszorút nyert, és a néptanítók szükségeit is közelebbről esméri." — Olyan pedagó­gus kell, — egészíthetjük ki Vandrák alapján is a követelményeket — aki a külföldi tanítóképzés eredményeit, sajátosságait ismeri, aki hivatásának, életcéljának érzi a tanítóságot, arra szorgalmasan felkészült. 136 Hogyan történt a tani tó választás? Tudta-e érvényesíteni a követelmé­nyeket az igazgatót megválasztó bizottság illetve a kerületi gyűlés? Az igazgatói állást a kerületi gyűlés határozata alapján hirdették meg Ezt nevezték „csődhirdetés"-nek. Meghatározott időpontig „a folyamo­dóknak — magokat a kerületi Elnökségnél kell jelenteni". A pályázók írás­ban jelentkeztek, és a „folyamodó megvizsgáltatást" a kerületi gyűlés által kiküldött választmány végezte el. A választmány tagjai már a tárgyalás előtt tájékozódhattak a pályázók felől, szükség esetén maguk elé is kérték őket. A választmány javaslata alapján végül a kerületi gyűlés nevezte ki az igazgatót. A tanítói szeminárium igazgatói állására először az 1844. július 2-án tar­tott késmárki kerületi gyűlés határozata alapján hirdettek pályázatot. A kérelmeket augusztus 24-ig kellett beküldeni. A kerületi választmány augusztus 28-án ült össze Harkácson, hogy az „ ... alkotandó néptanítókat nevelő intézetbe alkalmas tanítókat válasszanak". — Két pályázatot kellett elbírálniuk — egy papjelöltét és egy budai tanítóét. A jelentkezőket nem tartották az igazgatói feladatokra megfelelőnek, ezért ,, . .. a választmány­ból négy egyént: Valentinyi Dániel, Pelech János rozsnyói ig. oktató. Vandrák András eperjesi oktató és Némethy Pál miskolczi oktató urakat e tanítói hivatalra alkalmasnak véleményezzék..." — Valentinyi és Pelech elhárította a jelölést, így Vandrák és Némethy közül választottak. Végül „a választmány egy- szívvel és lélekkel Tekt. Vandrák András urat, mint oly­lyat, ki nemcsak a mostani hivatásában az ifjúság nevelésében sikertelje­sen működik, hanem neve is van, ezen fontos és érdekes hivatallal ... meg­kínálni elhatározta". Vandrák, akinek „kitűnő egyéniségét" a kerületi gyű­lés is elfogadná, gondolkodási időt kért. ígérte, hogy szeptember 29-ig ér­tesíti döntéséről a kerület vezetőit. — Arra az esetre, ha válasza tagadó lenne, a bizottság úgy határozott, hogy a számbavehető jelölteket személye­sen keresik fel. A következőkre gondoltak: Tomasek Pál lőcsei, Lichard Dá­niel selmeci, Terray Pál losonci, Homolya Endre osgyáni, Némethy Pál mis­kolci oktató, Király József nevelő (nyíregyházi születésű, később a soproni tanítóképző igazgatója), Breznyik János selmeci tanító (később a selmeci líceum igazgatója, tanügyi író), Gründel késmárki tanító. 137 Vandrák nem fogadta el a tanítóképző igazgatói állását. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy elhalasztották az 1845. február l-re tervezett megnyitást. — Az 1845. július 9-én kezdődő jolsvai kerületi gyűlésen pedig arról számol-

Next

/
Thumbnails
Contents