Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

kevesebb olyan forrást találtunk, amely részletesebben szólna a képzőről. Már ez maga is jelzése lehet a szervezés visszaesésének, viszonylagos megtorpanásának. Draskóczy 1845. február 23-án arról írt levelében, hogy az igazgatóválasztás kérdését, megfelelő személy megnyerését nem sikerült megoldaniuk. Ezért az intézet felállítását ,,a jövő szeptember elejére halasztják.. .". Látják azt, hogy az eredményes működésre, életképességre nagy hatással lesz a „kezdet". Egy esetleges rossz indulás „a közvéleménynek legtöbbet tehet" és a kudarcokkal terhes első év az elért tervezési sikereket is megsemmisítheti.

131 Még a szemináriumot legjobban támogatók között is megfogalmazódott, hogy az induláshoz szükséges feltételek nem biztosítottak. Az összegyűlt pénz nem megfelelő kezeléséről, visszaélésekről terjedtek el hírek. Találtunk egy olyan levélfogalmazványt az 1845-ben keletkezett iratok között, amelyben a nyíregyházi egyházközség „igazoló magyarázatot" adott és egyben tiltakozott egyes „híresztelések" ellen. Ezekben támadták a nyíregyháziakat, hogy „ . . . a képző tápintézetére szervezett gyűjtés összegét másra fordították volna .. .".

132 — Nem találtak megfelelő jelöltet az igazgatói állásra. Az iskolaépület átalakítási munkálatai sem fejeződtek be, talán el is akadtak stb. Bár erre nem találtunk utalást a forrásokban, de hozzájárulhatott a megnyitás elhalasztásához az is, hogy 1845-ben a Helytartótanács új iskolai szabályzatot adott ki az elemi iskolák számára. Ez nem tartalmazott intézkedéseket a protestáns iskolákról, de megjelenése — egy esetleges átalakítás lehetősége a népoktatásban — erősítette a várakozó magatartást. A képző szervezésének történetében két év viszonylag eseménytelenül telt el. Legtöbbet ez időben „a megfelelő tanító" kiválasztásával foglalkoztak. A megfigyelhető bizonytalansághoz és megtorpanáshoz hozzájárulhatott, hogy a szemináriumért harcoló vezető egyéniségek közül Némethy Pál 1846 tavaszán meghalt, Vandrák Andrást pedig ismételten megválasztották az eperjesi kollégium igazgatójának. (Először 1841-ben egy évig látta el ezt a tisztséget.) Munkájának új feladatai valószínűleg jobban elvonták őt a képző ügyeitől. Az igazgató kiválasztása; a harkácsi tanácskozások Minden iskola tartalmi céljainak megvalósítása, belső élete, mint egyik legfontosabb tényezőtől: tanítóinak felkészültségétől, munkájától is függ. A jó iskola „szellemi feltétele" a jó tanító. Ha egy életképes, eredményes működésű iskolát akarunk kialakítani, ahhoz jól képzett tanítók is kelle-