Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

kevesebb olyan forrást találtunk, amely részletesebben szólna a képzőről. Már ez maga is jelzése lehet a szervezés visszaesésének, viszonylagos meg­torpanásának. Draskóczy 1845. február 23-án arról írt levelében, hogy az igazgatóvá­lasztás kérdését, megfelelő személy megnyerését nem sikerült megolda­niuk. Ezért az intézet felállítását ,,a jövő szeptember elejére halaszt­ják.. .". Látják azt, hogy az eredményes működésre, életképességre nagy hatással lesz a „kezdet". Egy esetleges rossz indulás „a közvéleménynek legtöbbet tehet" és a kudarcokkal terhes első év az elért tervezési sikere­ket is megsemmisítheti. 131 Még a szemináriumot legjobban támogatók között is megfogalmazódott, hogy az induláshoz szükséges feltételek nem biztosítottak. Az összegyűlt pénz nem megfelelő kezeléséről, visszaélésekről terjedtek el hírek. Talál­tunk egy olyan levélfogalmazványt az 1845-ben keletkezett iratok között, amelyben a nyíregyházi egyházközség „igazoló magyarázatot" adott és egyben tiltakozott egyes „híresztelések" ellen. Ezekben támadták a nyír­egyháziakat, hogy „ . . . a képző tápintézetére szervezett gyűjtés összegét másra fordították volna .. .". 132 — Nem találtak megfelelő jelöltet az igaz­gatói állásra. Az iskolaépület átalakítási munkálatai sem fejeződtek be, talán el is akadtak stb. Bár erre nem találtunk utalást a forrásokban, de hozzájárulhatott a megnyitás elhalasztásához az is, hogy 1845-ben a Helytartótanács új is­kolai szabályzatot adott ki az elemi iskolák számára. Ez nem tartalmazott intézkedéseket a protestáns iskolákról, de megjelenése — egy esetleges átalakítás lehetősége a népoktatásban — erősítette a várakozó maga­tartást. A képző szervezésének történetében két év viszonylag eseménytelenül telt el. Legtöbbet ez időben „a megfelelő tanító" kiválasztásával foglal­koztak. A megfigyelhető bizonytalansághoz és megtorpanáshoz hozzájá­rulhatott, hogy a szemináriumért harcoló vezető egyéniségek közül Né­methy Pál 1846 tavaszán meghalt, Vandrák Andrást pedig ismételten meg­választották az eperjesi kollégium igazgatójának. (Először 1841-ben egy évig látta el ezt a tisztséget.) Munkájának új feladatai valószínűleg jobban elvonták őt a képző ügyeitől. Az igazgató kiválasztása; a harkácsi tanácskozások Minden iskola tartalmi céljainak megvalósítása, belső élete, mint egyik legfontosabb tényezőtől: tanítóinak felkészültségétől, munkájától is függ. A jó iskola „szellemi feltétele" a jó tanító. Ha egy életképes, eredményes működésű iskolát akarunk kialakítani, ahhoz jól képzett tanítók is kelle-

Next

/
Thumbnails
Contents