Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

tak meg. A szemináriumot közvetlenül a kerületi gyűlés hatáskörébe tartozónak vallották. (Az 1840-es miskolci alapelvekben is ez fogalmazódott meg.) Nem szabad azonban egyoldalúan megítélnünk a kerületi gyűlések és a bizottságok munkájának kapcsolatát. Úgy, mintha a bizottsági keretben megtárgyalt kérdések realizálását a kerületi gyűlés határozatának későbbi megszületése csak negatívan befolyásolta volna. Két alkalommal is tapasztalhatjuk, hogy a kerületi gyűlés határozata pozitívabb, vagy legalábbis a Vandrák-féle elképzeléseket egyértelműbben támogató megoldás mellett döntött, mint a bizottság. Az 1840-es miskolci és az 1847-es gölnici gyűlésre kell gondolnunk. Az utóbbi esetben a kerületi gyűlés fél évvel korábbi időpontban jelölte meg az intézet megnyitásának napját, mint a bizottsági javaslatban szerepelt.

113 A bizottságok munkájának szervezésében, az összehívás kezdeményezésében jelentős érdemei voltak Draskóczy Sámuelnek, a képző főfelügyelőjének. A tanácskozásokat gyakran tartották a harkácsi kastélyában.

114 Draskóczy és Komáromy nyíregyházi tanácskozásai: a tanítóképző épülete Eredményeiben a szeminárium anyagi alapjainak, tárgyi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódott Draskóczy és Komáromy 1841. október 27-i nyíregyházi tanácskozása. Már 1840-ben Miskolcon olyan határozat született, hogy a „ .. . Nyíregyházára kimenendő kerületi Bizottság tek. Draskóczy ifj. Draskóczy Sámuel elnök és Komáromy József Főesperes Űr személyekben neveztetett, s rendeltetett, hogy a Kerületi Bizottság a Nyíregyházi Nemes ev. egyházzal együtt munkálkodván, a már Nyíregyházán miképpen létesítendő Intézetnek tervét, a tartandó kerület egyházi gyűlés elébe terjesztő legyen".

115 Komáromy és Draskóczy azonban — „több baja miatt, minden szíves igyekezete mellett is" — csak 1841. október 27-én tudott Nyíregyházára utazni. Látogatásuk célja, hogy ,, . . . az oskolatanítókat képező s szabadalmas Nyíregyháza városában fölállítandó intézet dolgában ..." az egyházközséggel tárgyaljanak. Komáromy azt írta levelében, hogy „ . . . a körülmények azt kívánnák, . . . hogy a város t. cz. elöljáróival is . . ." találkozhassanak.

116 Az október 27-i tanácskozáson az egyházközségi presbiterek mellett a városi tanács képviselői is megjelentek. — Az egyházközségi gyűlés olyan jelentősnek tartotta az intézet ügyét, hogy határozatával lehetőséget adott arra, hogy „ ... a Nemes Presbitérium minden Tagjának szabadságában