Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

ve a hasonló falu mellett folyik el, számos gabonaőrlő malmot hajt, amikor folyása Kisfaludot elhagyja, a Borsovába Ömlik. 10. Vérke. Régen a Borsovából szakadt ki, egy nagy költséggel épített, de ma már csak romokban látható zúgó mellett folyik el. Inkább lassú folyású, vagy alig mozgó mocsárnak, mint folyónak látszik, ennek ellenére árvizeivel gyakran kárt okoz, és elég vize is van gabonaőrlő malmok hajtására. Futása Bereg mezőváros felé tart, és onnan szétterül, több falu határát áztatja, míg Ung megy£ határán a Latorcába folyik. Sokféle hal él benne. 11. Csaronda. Vári mezőváros mellett ered. Lassú folyással átballag több falun és a Vérke fogadja be e megye határán. És végre említendő a Tisza, amely a megyénkben az ugocsai határnál ér át, Csetfalva mellett és kanyargós folyásával több falut érint, árvizeivel azoknak sok kárt okoz, míg Szabolcs megyét eléri, attól és Szatmártól a mienket elválasztja.

10 15. § Szernye mocsár Bereg mezőváros, Beregújfalu, Bártháza, Farmos, Dercsény, Gát, Jánosi és Kígyós falvak határában fekvő Szernye mocsarat folyóvizek táplálják. Mocsaras állóvize teknősbékákban és csíkokban bővelkedik. Nagyon is kívánatos lenne, ha a pangó, a hóolvadás és esőzések által meg-megduzzadó, a szomszédos földekben és kaszáló rétekben sokszor kárt tevő mocsarat lecsapolnák és a mintegy 28701 holdra rúgó területet megművelnék és a falvak is gyarapodnának. Adja az Isten.

11 16. § Földje természete Északi részén terméketlen; a hegyek lábánál termékenyebb lesz; délen és nyugaton kiváló. Gabonaneműek és hüvelyesek. A megye termékenysége csodálatosan változatos. Mi a beregi földnek három nemét állapítottuk meg: ezek különbözőségét az éghajlat eltérései okozzák. Általánosságban a megye északi része terméketlenebb, és ezt a Kárpátok északi fekvéséből származó mostohaság okozza. Mert a falvak, minél magasabban fekszenek a hegyek közt, földjük mindinkább hegyes-völgyes, mintha földjük mesterségesen sziklákkal lenne borítva. Ehhez járul még az éghajlat késői és korai zordsága, szerfe-