Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

lott és a várostól várni lehetett. Már 1838-ban 2Ó0 ft-taí hajlandók növelni a képző alapítványát.

56 Jozeffy szuperintendens a kerületi gyűlés döntéséig betiltotta a gyűjtést és így az 1840-es miskolci gyűlés rendelkezett annak megindításáról. Valószínű, hogy a nyíregyháziak tényleges pénzajánlása is csak 1840. július 14-i levelükben történt meg véglegesen. Rendkívül bőkezűnek ítélhetjük meg őket: „ . . . azon esetre — írják levelükben —, ha szerencsés leend ..." a képző Nyíregyházán történő felállítását az egyházkerületi gyűlésen megnyerni ,, . . . a Seminaristák (számára) élelmezésre fizetendő 300 f. p:p és 30 köböl gabonát" ajánlanak. Ezenkívül vállalják, hogy „ . . . a gyakorlottabb ifjak közül évenként hat, idővel több vagy kevesebb, Segéd Tanítót. . ." választ az egyházközség, akiket a felajánlásokon túl „külön költségen" étkeztetnének. Anyagi segítséget ajánlottak föl a képző épületének, ,, . . . mellyben mint Professzorok, mint tanítványok laknának". Az építkezéshez „ . . . száz szekér kőnek Kereszturból elhozását... ötven szekér az épülethez megkívántató fa, deszka és egyéb fuvarozását . . . négyszáz kurta fuvart . . . ezer napszámost. . ." kívántak adni.

57 A természetbeni juttatásokat negyedévenként előre, gyűjtésekkel akarták megteremteni, és amikor az intézet megnyitása esedékessé vált, ezeket a gyűjtéseket meg is indították. A szervezés elakadásakor az összegyűlt gabonát — mint erről több forrás is tanúskodik — bérbe adták megfelelő kamattal, különböző nyíregyházi gazdáknak.

58 Ez a bőkezű alapítvány nagymértékben segíthette Vandrákékat annak elérésében, hogy 1840. július 20-án kedvező döntést fogadott el a bizottsági ülés Nyíregyháza számára. A város mellett érvelőknél később is az egyik legnyomósabb indok maradt az egyházközség anyagi támogatásának fenntartása, amely támogatás — mint az ajánlólevél is igazolja — a tanítóképző nyíregyházi működéséhez kötődött. Az egyházkerületi gyűlés remélte — ennek többször is hangot adtak —, hogy Nyíregyháza ., . . . áldozatát reménylhető, hogy tehetségénél fogva még többekkel is elhalmozza . . . ismeretes buzgósága szerint tápintézetet állítana fel kebelében . . ,".

59 Ujabb jelentős anyagi támogatásról azonban csak 1869 után tárgyalt az egyházközség, akkor, amikor a képző Eperjesre költöztetésének tervét akarók már többségben voltak a kerületben. A nyíregyháziak ekkor — egyház és város egyaránt — a képző városban tartásáért harcoltak. Nyíregyháza város anyagi támogatása Nyíregyháza város földterületet adott az iskolának, hogy azon a tanítási anyagban szereplő „gazdasági gyakorlatok" oktatásához szükséges gyakorlókertet létesítsenek. A városi tanács 1841. július 19-i ülésén fogadta el a polgármester előterjesztésében „ . .. az ezen Városban felállítandó ta-