Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története
alapítvány 5 Actiára, 10 esztendőre . . ." biztosított. 49 — Ez a bejegyzés fontos tényt igazol. A nyíregyháziak már a rimaszombati kerületi gyűlés előtt (júl. 24.) ismerték Hunfalvi—Némethy tervezetét. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy Hunfalviék véleményezésre küldték tervüket Nyíregyházára, vagy az egyháznak, vagy egy itteni barátjuknak, talán már 1837ben. Némethy írt is arról, hogy azt Jozeffyn kívül a ,,Főbb iskolákhoz, s néhány barátainkhoz" is eljuttatták még a rimaszombati gyűlés előtt. Ebben az időben Nyíregyházán legjobb esetben is csak az ún. harmadik és negyedik nyelvtani osztály működött. Ez a Schédius-féle iskolai rendszerben és az 1836-os kerületi rendszerben is a latin iskola alsó osztályainak — valamiféle kezdetleges algimnáziumnak — felelt meg. Nem beszélhetünk tehát arról, hogy a városban egy nagyhírű főbb, vagy felsőbb iskola élt volna, és Hunfalviék ezért juttatták el tervezetüket Nyíregyházára. Sokkal valószínűbb, hogy a városban olyan tanítók vagy más foglalkozású evangélikusok voltak, akiket barátjuknak tartottak és akiktől remélték, hogy nemcsak véleményüket mondják el a javaslatról, de támogatják is azt a kerületi gyűlésen. Valószínűnek tartjuk, hogy a Miskolcon élő Hunfalvi és Némethy jól ismerte Nyíregyháza ev. iskoláinak helyzetét, tanítóinak törekvéseit, magatartását, az egyházközség és a város viszonyát. Ennek megismerésére ha máskor nem, az 1836-os kerületi gyűlésen módjuk volt. Némethy Pál különösen tájékozott lehetett, hiszen az egyházmegye és a kerület tisztségviselőjeként hosszú ideig tevékenykedett. 5 '' Nyíregyháza várható magatartását helyesen ítélték meg tervükkel kapcsolatban. Az egyházközség 5 részvény vásárlásával (egyenként 40 Ft) anyagilag is támogatni kívánta az intézetet. Ez igazolja tehát, hogy a nyíregyházi egyház — ide sorolva a város ev. tanítóságát is — az első pillanattól kezdve a képző felállításának Hunfalvi—Némethy-féle koncepcióját támogatta. Azt azonban nem lehet bizonyítani, hogy 1838—39-ben akár a nyíregyháziak, akár Hunfalviék Nyíregyházát gondolták volna a képző helyéül. A legkorábbi biztos adat, ami a szeminárium nyíregyházi megszervezésének gondolatát jelzi — a nyíregyházi egyház levele — 1840. július 14én keletkezett. Ebben kérték a tiszai kerülettől a tanítóképző Nyíregyházán történő felállítását. A levél tehát jóval a rozsnyói (1839. május 1.) és a kassai (július 5.) bizottsági ülések után született, ahol a képző felállítási módjáról csaptak össze az ellentétes nézetek képviselői. Ugyanakkor hat nappal előzte meg az 1840. július 20-i miskolci bizottsági ülést, ahol lényegében a Hunfalvi—Vandrák—Némethy által kidolgozott elképzeléseknek megfelelően fogadták el az intézet felállításának és működtetésének alapelveit. Vandrákékban vagy a nyíregyháziakban vetődött fel először a képző Nyíregyházán szervezésének gondolata? — Az iskola története szem-
