Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

1841 nyarán megtartott zay—ugróci tanácskozásra összegyűlt pedagógusoknak éppen az volt a feladatuk, hogy megszerkesszék majd az őszi és a következő évi egyetemes gyűléseken elfogadtassák minden kerületre érvényesen a magyar nyelvű oktatási rendszert. Ez a tanterv sem tette az evangélikus népiskolák tanítási nyelvévé a magyart, de mindenhol megerősítette pozícióit. Előírta, hogy azokban az iskolákban, ahol az oktatás nyelve nem a magyar, „ ... ott... legalább a megnevezés (a tárgyak, jelenségek megnevezése) magyarul történjék meg, így lassanként a honi nyelv korán megszokván, későbbi években minden tárgyakra nézve ezen nyelven haladhassanak a növendékek". — A két protestáns egyház uniójának terve az egyesülésben a magyar nemzetiség túlsúlyát kívánta elérni. Lényegében az uniót létrehozó politika része volt a pesti protestáns főiskola megszervezésének javaslata. Ezt az iskolát a két protestáns egyház együtt akarta megszervezni és a fenntartásról is együtt gondoskodtak volna. Zay törekvéseinek megítélése messze túlmenne e dolgozat keretein. Annyit azonban a felhasznált források alapján is megállapíthatunk, hogy iskolapolitikájában — a zay—ugróci tanterv kidolgozásában — a tiszai egyházkerület jelentős befolyással rendelkező pedagógusai támogatták, maguk is részt vettek az 1841-es tanácskozáson. Vandrák András, e tanácskozás vezető egyénisége volt. Megtárgyalták és javaslatba is foglalták „ . . . az oktatóknak óhajtásait a tanítói rendnek jobb állásáról. ..". Megfogalmazták az evangélikus tanítóság egyházon belüli önállóságának igényét, és az iskolai kérdésekben meghatározó beleszólás kívánságát is.s Ilyen értelemben a zay—ugróci tantervi tanácskozás javaslatai egybeestek a reformkor haladó pedagógusainak törekvéseivel előzményeit adták a Tavassy által vezetett ev. tanítóság mozgalmának (az 1846, 1847-es protestáns tanítógyűléseknek) és segítették annak a tanítói tábornak a kialakulását, amelyre 1848 nyarán Eötvös is támaszkodni tudott a népiskolai törvényért vívott harcában. Segítették annak az ev. tanítóságnak a kialakulását, amely 1848 őszén szembekerült egyházi vezetőivel is és ellenük Eötvöst támogatta. Nemzetiségi problémák a kerületi gyűléseken Az 1840-es évek kerületi gyűlésein a nemzetiségi ellentétek a következő problémák tárgyalásánál jelentkeztek: 1. A nyelviség, a tanítás nyelve körüli viták. — Már az 1841-es rozsnyói kerületi gyűlésen éles magyar—szlovák ellentét robbant ki a nyelvkérdésben. A jegyzőkönyv 18. bejegyzése a magyar nyelv minden iskolá-